Kategória: Hír

Oktatási Minimum

Ma aláírták a demokratikus ellenzéki pártok az Oktatási Minimumot! 

Politikatörténeti szempontból ez egy kiemelkedő jelentőségű esemény, mert ilyen széleskörű egyetértésre pártok és civilek között az oktatásügy közös alapjairól még nem volt példa Magyarországon.

Aláírásával a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért és az Új Kezdet Párt garantálja, hogy kormányra kerülésük esetén megvalósul Magyarországon a kormányzati ciklusokon átívelő, korszerű, gyermekközpontú, autonóm és megfelelően finanszírozott oktatási rendszer! Most már csak a választókon múlik gyermekeink és az országunk jövője!

Az Oktatási Minimum innen tölthető le: http://bit.ly/OktMin

Reklámok

Bomlik a kormányzati egység az oktatás megítélésében

2017 januárjában tíz érettségiző diák azt kérte a döntéshozóktól, hogy gondolják át a szakképzésben tanulók érettségi vizsgáit, mert túl későn jelentek meg a szakmai érettségiről a szükséges információk. Az elmúlt két hónapban a kormányzati oldalról csak zavart, félrebeszélést és terelést láttunk. Pedig 30 ezer diák jövőjéről van szó.

A diákok nyílt levelét három hét alatt közel háromezren írták alá. A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Szülői Összefogás által is támogatott kérés jogossága azóta másokat is elgondolkodtatott. Aáry-Tamás Lajos, az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó oktatási jogok biztosa a beadványozók előtt kijelentette – mely beszélgetésről az ombudsman tudtával felvétel is készült –, hogy az idei érettségin sérülnek a diákjogok. Székely László, alapjogokért felelős ombudsman az egész szakgimnáziumi rendszert aggályosnak tartja, mert az ide járók esélyei sérülnek a más iskolatípusban tanulókkal szemben. És ma ott tartunk, hogy az erősen jobboldali kötődésű Professzorok Batthyányi Köre is elismerte évértékelőjében, hogy a civil szervezetek oktatásügyben tett követelései helyénvalóak, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői pedig egyértelműen elismerik és részletesen taglalják, elemzik is ezeket a súlyos problémákat. Sőt, már a Fidesz soraiban is van, aki alkotmánybírósági döntést sürget.

Vagyis úgy tűnik, hogy egyre többen figyelnek fel a problémára. Csak az oktatási kormányzat hallgat. Megkereséseinket megválaszolatlanul hagyták, az elmúlt egy év többszöri tárgyalási, megoldáskereső ajánlatait durván elutasították. Az érettségi ügyében is csak Palkovics László méltatta válaszra a kezdeményezőket – ő viszont egész egyszerűen nem érti a beadványt, hiszen szerinte minden a legnagyobb rendben van.

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem érti, akkor miért nem akar tárgyalni? Lehet itt emlegetni a kerekasztalt, de mi haszna egy olyan „egyeztetésnek”, ahol még a törvénytelenségek ügyében sem sikerül megoldásra jutni? Csak emlékeztetőül: a szakképzés teljes átalakítása is a köznevelési kerekasztal résztvevőinek teljes elutasítása ellenében került megvalósításra.

A közoktatás területén talán soha nem állt olyan közel a magyar társadalom a konszenzushoz, mint napjainkban. Politikai nézetétől függetlenül mindenki érzi saját maga vagy gyermeke, unokája, ismerősei révén, hogy katasztrofális a helyzet. Az elmúlt egy év megmutatta számunkra, hogy bízhatunk a társadalom erejében, hiszen napirenden tudtuk tartani az oktatás ügyét, számtalan szövetség köttetett, rengetegen mozdultak meg, a közös gondolkodás és a közös cselekvés időszakába léptünk.

Csak az oktatási kormányzat tagjai (és a hozzájuk kötődő sajtótermékek) hárítanak. Nekik még mindig fontosabb a tévedhetetlenség-kultusz fenntartása, mint a hibák beismerése – s mivel az érettségi esetében már túl vagyunk a jelentkezési határidőn –, legalább a károk enyhítése.

Úgyhogy akkor álljon itt még egyszer, mi a probléma, hátha immár ők is megértik:

1. Mitől jogsértő a szakgimnáziumi érettségi?

A köznevelési törvény rögzíti, hogy a közoktatásban tanulóknak joguk van minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában lenni a vizsgák pontos leírásával: például azzal, hogy a vizsgán mely témaköröket milyen szinten kérnek majd számon. Az „ágazati szakmai vizsgatárgy” 2017-ben lesz először része a szakgimnáziumi érettséginek, s bár a vizsga tényét 2011-ben rögzítették – ahogy erre az államtitkár folyamatosan hivatkozik is –, de a fent említett pontos vizsgaleírás 2015 májusa helyett laza 19 hónapos csúszással, csak 2016. december 28-án jelent meg. Vagyis szó sincs a két éves időintervallum meglétéről.

2. Mit lehet még tenni, hogy ne következzenek be további jogsértések az érettségi során?

A Civil Közoktatási Platform szakmai nyelvre fordította a diákok beadványát, mely egyébként nemcsak a szakmai érettségi anomáliáiról szól, hanem a megnehezített idegen nyelvi érettségi problémás feltételeiről, valamint a tanulási nehézséggel küzdő és/vagy sajátos nevelési igényű diákok szakmai érettségi vizsgájának tisztázatlan körülményeiről is. Az oktatási szakértők – ingyen, önkéntes munkával – kidolgoztak olyan szakmai javaslatokat, melyek legalábbis csökkenthetnék például azt a kárt, amit a késve megjelent vizsgaleírások okoztak. Ha már azt teljesen jóvátenni – a közben eltelt évek miatt – lehetetlen.

Tehát bizonyos fokú hátránykompenzáció még elérhető májusig, ha valóban tömegek állnak a szakgimnazisták mögé, illetve ha ők maguk kiállnak saját ügyükért. Emellett adott a per lehetősége is. Ha egy vagy több szakgimnazista úgy dönt, hogy bepereli az államot a számára a szabályozással okozott kár miatt, a Tanítanék Mozgalom ingyenes jogi-ügyvédi segítséget biztosít számára, és vállalja az esetleges perköltséget.

A szakképzési rendszer rengeteg sebből vérzik. Hiszünk abban, hogy a társadalmi nyomás hatására képesek leszünk közösen javítani a helyzeten. A jogsértés nem játék, a diákoknak okozott kárért felelni kell! Hisz mégiscsak: gyermekeink jövője a tét. Ebben a helyzetben mást nem tehetünk, küzdünk, cselekszünk, mert hiszünk benne, hogy érdemes. Értük, mindannyiunkért.

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

Tanítanék Mozgalom

Legyen szabadon választható az 5. érettségi tantárgy!

Szakképzésben tanuló diákok a Független Diákparlamenthez és a Tanítanék Mozgalomhoz fordultak, hogy hozzák nyilvánosságra kérésüket a 2017-es vizsgákkal kapcsolatban. A szervezetek jogosnak érzik a felvetést, és mindent megtesznek az ügy érdekében.
Kérünk mindenkit, hogy csatlakozzon, és aláírásával erősítse meg az érettségizőket! Legyen szabadon választható az ötödik tantárgy! Ne legyen nehezebb a tavalyinál a nyelvi érettségi!
 
Aki nemcsak aláírásával, hanem tetteivel is nyomatékot adna segítő szándékának, vegyen részt a Tanítanék Mozgalom tüntetésén: jöjjön február 1.én a Kossuth térre, a Tanítanék Mozgalom tüntetésére!

“Legyen szabadon választható az 5. érettségi tantárgy!” Tovább olvasása

Civilek vagyunk, és büszkék vagyunk rá

A civilek rengeteget tesznek a társadalomért. Másokért, és ezáltal önmagukért is. Az országot nem lehet „társadalomra” és „civilekre” felosztani. A társadalom mi vagyunk!

Mindannyian civilek vagyunk: magánszemélyek, de sokan civil szervezetek aktivistái is egyben. Önként, a szabadidőnkben. Mi vagyunk, akik kabátot viszünk a fagyoskodó hajléktalan embereknek, akik kutyát sétáltatunk az állatmenhelyen, fizetésünkből adakozunk a rászorulóknak, segítjük a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását, nevelését, cipős dobozokba ajándékokat gyűjtünk az ünnepekkor, és zsákokat hordunk árvíz idején. Mi vagyunk azok is, akik elmondják a problémákat, sőt, akik megoldásokat keresnek. Ha nem lennénk, akkor mindez az államra maradna, s nem biztos, hogy minden úgy és oda jutna, ahová szeretnénk. Volna-e rá pénz? Közpénz, ami ugye az adófizetőké, de gyakran úgy tűnik, hogy mégsem az! Az állam önmagától meghallaná-e a jajszókat? Egyáltalán, meg akarja hallani, meg akarja oldani a gondokat? Mindennapi tapasztalataink alapján kormányzati szinten nincs fül, ami hallana, nincs szív, ami együtt érezne, és nincs értelem, mely a józan érveket figyelembe venné.

És ebbe a vákuumba robbant be az a hír, miszerint a civileket „el kell takarítani”, mert azok „nem szakmai kérdésekkel foglalkoznak”, mert azok „aláássák a politikai elit munkáját”, meg egyébként is, a civil aktivisták Soros-bérencek.  Ezt állítja Németh Szilárd.

Hogy nem szakmai kérdés az, ha egy történelemtanár (pontosabban, azok szervezete!) azt állítja, hogy nem jó az új történelematlasz.

Hogy nem szakmai kérdés az a vélemény a tanárok és szülők részéről, hogy baj van az oktatással.

Hogy nem szakmai kérdés az, ha az ápolónők jelzik az egészségügy drámai helyzetét.

Hogy nem szakmai kérdés a szociális gondozó vészjelzése, hogy emberek halnak meg az utcákon.

És a sor még folytatható…

Mindezek a kérdések akkor nem szakmai kérdések, ha ellene mennek a kormánypropagandának – állítja a rezsibiztos! Aki el meri mondani a véleményét, az mind áruló, akit irtani kell!

Ez nem más, mint tudatos kormányzati technika: megbélyegezni, támadni, kiiktatni – még akkor is, ha maga a vádló is tudja, hogy a vádak nem igazak. De ha már ez sem számít, akkor hová lesznek életünk fogódzói, melyek átsegítenek a mindennapokon?

Minden eddiginél súlyosabb veszély fenyegeti a civil szférát, mely az utolsó, ami még betöltheti a fékek és ellensúlyok szerepét. Márpedig fékek és ellensúlyok nélkül nem létezik demokrácia.

Egy ilyen kibillent világban, amikor a kormány mindent megtesz azért, hogy felrúgja a játékszabályokat, és eltörölje az elégedetlen hangokat, a civileknek – nekünk, mindenkinek, aki még hisz az igazságban – felértékelődik a szerepe. Mi vagyunk a kontroll, a gát, ezért félnek tőlünk, ezért akarnak a legaljasabb eszközökkel megsemmisíteni minket.

Történelmi pillanat ez, mert most nincs értelmezhető ellenzék, ami cselekedne, már elvesztettük a sajtót, a nyilvánosság erejét, és ha még elvesztjük a civil szférát is, ami tevékenyen tudott ellenállni, akkor semmi sem állíthatja meg az ország bukását.

Nincs hová hátrálni, most kell megmutatnunk, hogy minket nem lehet olyan egyszerűen eltakarítani. De ehhez az kell, hogy együtt mozduljunk. Mi, a civil szféra. Két eset lehetséges: vagy önként sétálunk együtt a vágóhídra, vagy közösen kezdünk harcba. De ehhez meg kell mutatnunk, hogy erőt képviselünk, és azt is, hogy megvédjük egymást. Össze kell zárnunk, össze kell kapaszkodnunk, egyenként ugyanis le fognak minket vadászni. Az országunk, a jövőnk, a gyermekeink jövője a tét, nem kevesebb!

Aki szeretné kifejezni szolidaritását a civilekkel, aláírásával támogassa a Történelemtanárok Egyletének petícióját a szabad tankönyvválasztásért: http://www.tanitanek.com/2017/01/09/szabad-tankonyvvalasztast/

Akinek fontos a szabadság és az igazság, aki felelősséget érez az ország jövőjéért és a demokráciáért, vegyen részt február 1-jén a Tanítanék Mozgalom által szervezett demonstráción! Szeretnénk, ha tudnátok: ez a Civilek Napja Magyarországon. A mi napunk, amikor megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, és miért, de legfőképpen, hogy mi ellen küzdünk. Mutassuk meg együtt, hogy milyen országban akarunk élni!

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

Tanítanék Mozgalom

Szabad tankönyvválasztást!

A Történelemtanárok Egylete a tavalyi közös sikerre építve ismét aláírásgyűjtést kezdett.

CSATLAKOZNI ITT LEHET


Szabad atlaszválasztást az érettségi vizsgán! 
Szabad tankönyvválasztást!

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy

  • a szakmai és társadalmi fellépés ellenére a 2016/17. évi tanév őszi vizsgaidőszakától már nem akarja engedélyezni az EMMI a szabad atlaszválasztást a történelem érettségi vizsgán,
  • ez a tiltás hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik eddig nem az OFI által kiadott atlaszból készültek,
  • a sok kritika után több helyen módosított, 15%-kal bővített OFI atlasz megvásárlására akarják kényszeríteni a szülőket, miközben ez az atlasz továbbra sem tartalmaz fokbeosztást, helységnév mutatót, kronológiát, valamint szinte olvashatatlanul apró betűket, halvány színeket használ, és csak részben alkalmas a (kerettanterv által is megkövetelt) forrás- és tevékenységközpontú oktatásra, képességfejlesztésre,
  • a jelenleg engedélyezett, új tankönyvek többségükben szakmailag, metodikailag nem megfelelő minőségűek, míg azok a jó minőségű könyvek, amelyek korábban beváltak, nem rendelhetők.

Ezért követeljük:

  1. teremtsék meg a szabad, minőségi tankönyvpiac feltételeit,
  2. engedélyezzék, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által kiadott atlasz mellett továbbra is használhassák a diákok a korábban alkalmazott magas színvonalú, az életkori sajátosságoknak megfelelő atlaszokat az érettségi vizsgán.

    Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

2017. január 9.

CSATLAKOZZ TE IS!

 

SNI/BTMN-es gyermekekkel kapcsolatos kérdőív – 2016 december

Összefoglaló

 

Aki megszabja egy gyógypedagógiai iskolának, hogy minden gyereket köteles fölvenni, akit odaküldenek, de minimális szakembert enged csak foglalkoztatni, nincs elegendő hely, kicsik a tantermek, nincs bővítés vagy nagyobb épület biztosítása, stb., az szerintem egy órát sem töltött el gyógyped. iskolás gyerekek között. Értem én, hogy ezek gyerekek többe kerülnek, na de nem az a cél, hogy felnőve ők is minél hasznosabb adófizetőkké váljanak a mindenkori kormányok szempontjából? Értem én, hogy ott fenn fáj minden forintocska, ami nem a "nagyok" zsebeit duzzasztja, de mi is és a gyerekeink élni szeretnénk, ha nem nagy gond. De ha az, akkor is…

 

510 kérdőív 169 különböző településről. Ennyi választ küldtek azok a többségében elkeseredett szülők, akik válaszoltak a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) szülői csoport felhívására. A kérdőívben érintett autista, mozgáskorlátozott, hiperaktív és számos más hátrányossággal rendelkező gyermekek az ország több mint 200 oktatási, nevelési intézményébe járnak, és számosan vannak köztük olyanok, akik teljesen kiszorultak az oktatási rendszerből.

 

Heti 4 logopédiai kezelés van előírva, de nincs logopédus 5 éve.

 

A CSEVE csoport egy olyan szülőket tömörítő közösség, akik SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő) gyerekeket nevelnek. Facebook csoportjuk néhány hónapos működése óta megszámlálhatatlan kérdés, kérés, panasz érkezett hozzájuk szülőtársaiktól, akik úgy érzik, hogy gyermekeik nem vagy csak részben kapják meg a számukra előírt intézményi ellátást, fejlesztést, ezért életkilátásaik évről-évre romlanak. Hogy átfogó képet kapjanak a hozzájuk hasonló családok mindennapjairól, ez év novemberében egy kérdőíves felmérést indítottak. Arra kérték a szülőket, hogy a gyermekeik ellátását érintő legfontosabb kérdésekre adjanak választ, osszák meg velük véleményüket országos szinten. Az, hogy ilyen sokan kitöltötték a kérdőívet, azt mutatja, hogy sokan felismerték, nem kell, nem szabad beletörődni a jelenlegi helyzetbe. Ez egybeesik azzal a céllal, amelyet a Cseve csoport a megalakulásakor kitűzött.

 

Lehetne jobban is, ha a nyomorult tanárokat nem zaklatnák, sanyargatnák állandóan.

 

A szülők visszajelzései jól érzékeltetik az elmúlt évek ellátási gondjait, a szakember hiányt. Arra a kérdésre, hogy miként változott az SNI/BTMN gyermekek ellátása az utóbbi években, a válaszadók többsége azt válaszolta, hogy ROMLOTT. Ezzel a kérdőíves vizsgálattal szeretné a Cseve csoport felhívni a szociális tárca és a jogalkotók figyelmét arra, hogy sok még a tennivaló ezen a területen, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának reformjához haladéktalanul fogjanak hozzá!

 

Nem fejlesztőpedagógus fejleszt az iskolában.

 

Annak ellenére, hogy számos olyan személyes adat kötelező megadását kérték, amely alapján a gyermek beazonosítható, már az első naptól özönlöttek a válaszok. A név megadása nem volt kötelező, ennek ellenére 122-en ezt is vállalták. A szülők külön örültek annak a lehetőségnek, hogy minden kérdéshez lehetőséget kaptak szöveges vélemény, kiegészítés megfogalmazására, (Az idézett mondatok ezen szülői véleményekből kerültek kiválogatásra)

 

Szegregált, fizetős magánintézményt kellett keresnünk, mert az állami általános iskolában nem kaptunk segítséget.

 

Az érintett gyermekek több mint fele általános iskolába jár. Nagyjából 100 közülük még óvodás. A középiskolába járók közül 8-an járnak gimnáziumba és 29-en valamilyen szakképző iskolába (szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium). A kitöltések között szerepel bölcsődés, korai fejlesztésben részt vevő, családi napközibe járó kisgyermek is. 1 esetben említette a szülő, hogy gyermeke egyetemre jár.

 

Megkapja, de csak azért, mert nem állami normál intézmény.

 

 

Utazó gyógypedagógus egyes településeken korlátozott. Azért, hogy gyermekem megkapja a szükséges fejlesztést, heti két alkalommal 30 km-re viszem.

 

Az érintett intézmények döntő többsége állami fenntartású, elenyésző számban fordulnak elő alapítványi illetve egyházi iskolák, óvodák.

 

Emiatt muszáj albérletben laknunk hétfőtől péntekig, mert vidékről képtelenség tömegközlekedéssel bejutni.

 

A szülők többsége talált a lakóhelye közelében óvodát, iskolát. Hogy mennyire megfelelőt, az más kérdés. De vannak jó néhányan olyanok, akik több tíz vagy akár több mint 100 km-re viszik gyermeküket nap mint nap. Mert természetesen ezeket a gyermekeket kísérni kell, életkoruktól függetlenül. Így, jellemzően az anyák, nem tudnak munkát vállalni. Ez a probléma annál erőteljesebben jelentkezik, minél távolabb lakik valaki a fővárostól. Még a vidéki nagyvárosok többsége sincs felkészülve ezen tanulók teljes spektrumának ellátására.

 

… megyében lakunk a közelben sehol nincs sni óvoda vagy sni csoport és sehova nem hajlandóak felvenni

 

Arra a kérdésre, hogy minek a megoldása jelentené a legnagyobb segítséget ahhoz, hogy a szülő újra munkát tudjon vállalni, a fejlesztések iskolában történő biztosítása és a nyári szünetben felügyelet, nyári tábor szervezése volt a két leggyakoribb válasz.

 

Az "integrált" sokszor egyszerűen mellőzést és magára hagyást jelent, nem pedig differenciált bánásmódot.

 

A felmérésben részt vevő tanulók többsége integrált intézménybe jár. Csak kevesebb, mint negyedük tanul szegregáltan.

 

Integrálható lenne, de nem találtunk kis létszámú osztályt ezért kértünk szegregált papirt.

 

Az előírt óraszámot sehol nem tudják teljesíteni, emiatt lett magántanuló.”

 

20 körüli azon gyermekek száma, akik magántanulók. Ennek legfőbb oka, hogy a szülők nem találtak megfelelő intézményt gyermekük számára.

 

A Lányomat középsúlyosról súlyos fogyatékosra minősítette a Szakértői Bizottság, így szeptembertől nem kezdheti el a szakiskolai képzést, hanem fejlesztő csoportba járhat csak-ahová sajnos hosszú-hosszú várólista van, bekerülni szinte lehetetlen. Most nem tehetünk mást, bízunk a "csodában." A Szakértői Bizottságban azt a "tanácsot" kaptam, vagy adjam a gyermekemet állami gondozásba, vagy tartsam otthon.

 

Az SNI/BTMN-es besorolást a tanulók a területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság döntése alapján kapják. Ez a döntés határozza meg, hogy a tanuló ellátására mely intézmény a kijelölt és ott milyen egyéni fejlesztő foglalkozást kell neki biztosítani. A szülők többségének visszajelzése alapján a szakértői javaslat ezt pontosan tartalmazza is.

 

Megkésett beszédfejlődést állapítottak meg! Ennek ellenére nem jár neki logopédiai fejlesztés! Érthetetlen!!!!!!

 

Elméletben a szakértői bizottságnak a lakóhely közelében levő intézmények közül kellene kijelölnie a legalkalmasabbat. De a szakértői bizottságok legtöbbször nem rendelkeznek naprakész információkkal az intézményekről, arról, hogy az adott intézményben milyen területen jártas gyógypedagógusok vannak. (Vagy éppen pontosan tudják, hogy minden területről hiányzik a szükséges szakember.) Ezért, ha a szülő jelzi, hogy, megtalálta azt az intézményt, amelyik hajlandó fogadni a gyermekét, akkor azt boldogan kijelölik, mint ellátásra kötelezettet.

 

Auti specifikus fejlesztést átmenetileg nem kap, mert a fejlesztőpedagógus GYES-en van.

 

 

Szeptember 2-án (kérdezősködésem hatására) kérdezett meg az iskola igazgatónője 1 pszichológust, aki nem vállalta. Logopédus iránti érdeklődésemre azt válaszolta, úgy sem lesz.

 

A gond csak az, hogy ezeket az előírt fejlesztéseket a gyermekek nem kapják meg. A szülők közel kétharmada írta, hogy gyermeke az előírt fejlesztéseket egyáltalán nem vagy csak részben kapja meg.

 

Mivel az iskola alapító okiratában nem szerepel az autizmus, így fejlesztést sem kap. Illetve ettől függetlenül kapna, ha lenne hozzá utazó gyógypedagógus, de nincs.

 

Ennek legfőbb oka a minden területen fennálló szakemberhiány. Ezért a szülők saját költségükre magánúton keresnek megfelelő fejlesztőpedagógust, hogy gyermeküknek megadják mindazt, amire az állami ellátórendszer nem képes

.

Sokszor elmarad a logopédia, amit nem pótolnak. A tavalyi évben nem volt alapozó torna, pedagógus hiány miatt. Mi, szülők szereztünk tanárt és fizettük az órákat.

 

A szülők közel fele válaszolni tudott arra a kérdésre, hogy hány betöltetlen státusz van a gyermeke iskolájában. Volt, aki 11 főt említett. Kérték, hogy nevezzék meg, milyen szakember hiányzik. Az említettek listája: pszichológus, autizmus specifikus szakember, gyógypedagógiai asszisztens, TSMT vagy bármilyen mozgásfejlesztő, logopédus, konduktor, dévényes, gyógytornász, szurdopedagógus, szomatopedagógus. De többen csak annyit írtak: mindegyik.

 

A KLIK nem engedélyezi az iskoláknak, hogy az SNI-s gyerekek számának és igényeinek megfelelő számú fejlesztőt alkalmazzanak, nem segíti a szakszerű fejlesztőkörnyezet kialakítását. A mi iskolánkban kb. 100 SNI-s gyerek 2 gyógypedagógust alkalmaz, ebből egynek csak az autistákkal kellene foglalkoznia, de nincs rá elég ideje.

 

A felmérés alapján a Cseve csoport levelet fogalmazott meg az EMMI részére. Ebben kérik, hogy tegyenek lépéseket a felsorolt problémák, panaszok megszűntetésére. Levelükben rákérdeznek, hogy:

  • Milyen gyors változásra számíthatnak ezek a családok?
  • Az állam milyen segítséget/kompenzációt tud nyújtani az érintetteknek költségeik enyhítésére?
  • Mivel sok panasz, kérdés érkezett, hová fordulatnak a családok segítségért?
  • Tervezik-e a fogyatékos gyermeknél a gyermekápolási táppénz kiterjesztését 12 éves kor helyett, tankötelezettség végéig?
  • Tervezik-e az ápolási díjban részesülő személy helyi közlekedési bérlet támogatását? 

 

Nem folytatok struccpolitikát, tisztában vagyok a problémáinkkal, gyengeségeinkkel, de borzasztó volt azzal szembesülni, hogy a mai magyar oktatási rendszerben nincs megoldás számunkra!