Kategória: Tanítanék állásfoglalások

Miért veszik el az érettségizők jövőjét?

 

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!

Bár köztisztviselői pozíciójából adódóan fel kell tételeznünk, hogy Miniszter Úr számára is részleteiben ismert a szakgimnáziumi érettségi-ügy, annak megoldatlansága miatt fontosnak tartjuk, hogy emlékeztessük a kialakult helyzetre.

  • 2017-től kezdve kötelező a szakmai ágazati érettségi a szakgimnazistáknak, tehát a jog erejénél fogva ez lesz az „ötödik vizsgatárgyuk”. Ez egy nagyon összetett, sokféle tantárgyból összeálló vizsga, melynek pontos követelményei csak 2016 decemberében váltak nyilvánossá. Ez olyan helyzet, mintha a gimnazistáknak 9. osztályban azt mondanák, lesz majd egy érettségi tárgyuk, amiben lesz kémia, fizika, biológia, testnevelés és ének-zene. De az, hogy melyik tantárgyból, milyen arányban, milyen feladattípusokból áll az új érettségi tárgy, az csak az utolsó 12. év közepén derülne ki. És arra hivatkoznának, hogy, mivel ezeket a tárgyakat eddig is kellett tanulni, ezért amúgy is felkészültnek kell lenni belőlük. Mi úgy gondoljuk, hogy törvény szerint minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában kell lenni azok részletes feltételeivel.
  • Nehezítették a nyelvi érettségit is – úgy, hogy a szakgimnáziumban nem emelkedett a nyelvi órák száma, nem állnak rendelkezésre megfelelő könyvek, feladatsorok.
  • 2016. januárjában tíz szakgimnazista – többek között Önnek is – nyílt levelet írt azzal a kérésekkel, hogy legyen szabadon választható az 5. érettségi tárgy, valamint ne nehezítsék a nyelvi érettségit, azaz az „elégséges” eredményhez legyen elég az A2-es szint, ahogy eddig is volt. Ezeket a kéréseket több mint 3000-en aláírásukkal támogatták.
  • A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, a Független Diákparlament és a Szülői Összefogás a kezdeményezés mellé állt. Hivatalos beadvánnyal éltek Aáry-Tamás Lajosnál, az oktatási jogok biztosánál, valamint személyesen, a sajtó nyilvánossága előtt átadták a diákok kérését Palkovics László államtitkárnak, aki átvette a levelet, de nem ismerte el a felvetések jogosságát.
  • 2017. februárjában Aáry-Tamás Lajos biztos úr fogadta az érintetteket, a személyes meghallgatáson elismerte a diákok felvetésének jogosságát, „mártír-generációnak” nevezve az érettségiző szakgimnazistákat, és megígérte az ügy továbbítását, ami viszont „betegség miatt” márciusig nem történt meg.

Az érettségikre való jelentkezés idejének elmúltával az a kérés idén már káosz nélkül nem valósítható meg, hogy „legyen szabadon választható az ötödik érettségi tárgy” – de hátránykompenzálás még mindig lehetséges! A Civil Közoktatási Platform módosított, aktualizált javaslatokat nyújtott be az EMMI-hez, hogy megvalósuljon a hátránykompenzálás, ezekért küzdünk most:

  • Ne változzon a nyelvi érettségi, az elégséges osztályzathoz legyen elég az A2-es szint!
  • A szakmai ágazati érettségi elégséges osztályzatához legyen elég a 20%, és a méltányosság jelenjék meg a magasabb osztályzatoknál is!
  • Kéttannyelvű szakgimnáziumoknál olyan nyelven vizsgázhassanak adott szakmai tárgyakból, amilyen nyelven tanulták őket!
  • Ha valaki más pályán szeretne továbbtanulni, és emiatt „pluszban” érettségizik más tantárgyakból, a szakmai érettségit ne legyen kötelező beleszámolni a felvételi pontokba!
  • Írják le pontosan és egyértelműen, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (SNI-s illetve BTM-kóddal rendelkező) tanulók milyen felmentéseket és könnyítéseket vehetnek igénybe a szakmai érettségin!
  • Állítsák vissza a következő tanévtől a szakgimnáziumokban az ötödik érettségi tantárgy szabadon választhatóságát!

Tisztelettel, de nyomatékosan megkérjük a Miniszter Urat, hogy gondoskodjon arról, hogy a fenti javaslatokat az Oktatási Államtitkárság, illetve az Oktatási Hivatal a diákok érdekeit szem előtt tartva kezelje, és a javaslatokkal összhangban biztosítsák az érintett diákok számára az elszenvedett hátrányok kompenzálását.

Fontos gyakorlatnak tartjuk a minisztérium részéről is, hogy áttekintik a 30000 diákot érintő helyzet valóságát, el- és befogadják a szakmai szervezetek által jelzett problémákat.

Magunk részéről a továbbiakban is szót fogunk emelni a közoktatásban esett méltánytalanságok miatt, képviselni fogjuk a hátrányosan érintettek érdekeit. A választási évhez közeledve ugye nem akarja a Miniszter Úr, hogy továbbiakban is ilyen kínos ügyek miatt kelljen a Tanítanék Mozgalomnak tiltakoznia?

Levelünkhöz mellékeljük az aktivistáink által viselt több mint 3000 iratkapcsot, szimbólumaként annak a több mint 3000 diáknak, tanárnak, szülőnek, akik aláírásukkal támogatták a szakképzésben tanuló diákok kezdeményezését az érettségi szabályok esélyegyenlőséget és méltányosságot biztosító megváltoztatására (https://goo.gl/xKSLHr).

Üdvözlettel,

Tanítanék Mozgalom

 


demonstráció


háttér


Reklámok

Bomlik a kormányzati egység az oktatás megítélésében

2017 januárjában tíz érettségiző diák azt kérte a döntéshozóktól, hogy gondolják át a szakképzésben tanulók érettségi vizsgáit, mert túl későn jelentek meg a szakmai érettségiről a szükséges információk. Az elmúlt két hónapban a kormányzati oldalról csak zavart, félrebeszélést és terelést láttunk. Pedig 30 ezer diák jövőjéről van szó.

A diákok nyílt levelét három hét alatt közel háromezren írták alá. A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Szülői Összefogás által is támogatott kérés jogossága azóta másokat is elgondolkodtatott. Aáry-Tamás Lajos, az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó oktatási jogok biztosa a beadványozók előtt kijelentette – mely beszélgetésről az ombudsman tudtával felvétel is készült –, hogy az idei érettségin sérülnek a diákjogok. Székely László, alapjogokért felelős ombudsman az egész szakgimnáziumi rendszert aggályosnak tartja, mert az ide járók esélyei sérülnek a más iskolatípusban tanulókkal szemben. És ma ott tartunk, hogy az erősen jobboldali kötődésű Professzorok Batthyányi Köre is elismerte évértékelőjében, hogy a civil szervezetek oktatásügyben tett követelései helyénvalóak, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői pedig egyértelműen elismerik és részletesen taglalják, elemzik is ezeket a súlyos problémákat. Sőt, már a Fidesz soraiban is van, aki alkotmánybírósági döntést sürget.

Vagyis úgy tűnik, hogy egyre többen figyelnek fel a problémára. Csak az oktatási kormányzat hallgat. Megkereséseinket megválaszolatlanul hagyták, az elmúlt egy év többszöri tárgyalási, megoldáskereső ajánlatait durván elutasították. Az érettségi ügyében is csak Palkovics László méltatta válaszra a kezdeményezőket – ő viszont egész egyszerűen nem érti a beadványt, hiszen szerinte minden a legnagyobb rendben van.

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem érti, akkor miért nem akar tárgyalni? Lehet itt emlegetni a kerekasztalt, de mi haszna egy olyan „egyeztetésnek”, ahol még a törvénytelenségek ügyében sem sikerül megoldásra jutni? Csak emlékeztetőül: a szakképzés teljes átalakítása is a köznevelési kerekasztal résztvevőinek teljes elutasítása ellenében került megvalósításra.

A közoktatás területén talán soha nem állt olyan közel a magyar társadalom a konszenzushoz, mint napjainkban. Politikai nézetétől függetlenül mindenki érzi saját maga vagy gyermeke, unokája, ismerősei révén, hogy katasztrofális a helyzet. Az elmúlt egy év megmutatta számunkra, hogy bízhatunk a társadalom erejében, hiszen napirenden tudtuk tartani az oktatás ügyét, számtalan szövetség köttetett, rengetegen mozdultak meg, a közös gondolkodás és a közös cselekvés időszakába léptünk.

Csak az oktatási kormányzat tagjai (és a hozzájuk kötődő sajtótermékek) hárítanak. Nekik még mindig fontosabb a tévedhetetlenség-kultusz fenntartása, mint a hibák beismerése – s mivel az érettségi esetében már túl vagyunk a jelentkezési határidőn –, legalább a károk enyhítése.

Úgyhogy akkor álljon itt még egyszer, mi a probléma, hátha immár ők is megértik:

1. Mitől jogsértő a szakgimnáziumi érettségi?

A köznevelési törvény rögzíti, hogy a közoktatásban tanulóknak joguk van minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában lenni a vizsgák pontos leírásával: például azzal, hogy a vizsgán mely témaköröket milyen szinten kérnek majd számon. Az „ágazati szakmai vizsgatárgy” 2017-ben lesz először része a szakgimnáziumi érettséginek, s bár a vizsga tényét 2011-ben rögzítették – ahogy erre az államtitkár folyamatosan hivatkozik is –, de a fent említett pontos vizsgaleírás 2015 májusa helyett laza 19 hónapos csúszással, csak 2016. december 28-án jelent meg. Vagyis szó sincs a két éves időintervallum meglétéről.

2. Mit lehet még tenni, hogy ne következzenek be további jogsértések az érettségi során?

A Civil Közoktatási Platform szakmai nyelvre fordította a diákok beadványát, mely egyébként nemcsak a szakmai érettségi anomáliáiról szól, hanem a megnehezített idegen nyelvi érettségi problémás feltételeiről, valamint a tanulási nehézséggel küzdő és/vagy sajátos nevelési igényű diákok szakmai érettségi vizsgájának tisztázatlan körülményeiről is. Az oktatási szakértők – ingyen, önkéntes munkával – kidolgoztak olyan szakmai javaslatokat, melyek legalábbis csökkenthetnék például azt a kárt, amit a késve megjelent vizsgaleírások okoztak. Ha már azt teljesen jóvátenni – a közben eltelt évek miatt – lehetetlen.

Tehát bizonyos fokú hátránykompenzáció még elérhető májusig, ha valóban tömegek állnak a szakgimnazisták mögé, illetve ha ők maguk kiállnak saját ügyükért. Emellett adott a per lehetősége is. Ha egy vagy több szakgimnazista úgy dönt, hogy bepereli az államot a számára a szabályozással okozott kár miatt, a Tanítanék Mozgalom ingyenes jogi-ügyvédi segítséget biztosít számára, és vállalja az esetleges perköltséget.

A szakképzési rendszer rengeteg sebből vérzik. Hiszünk abban, hogy a társadalmi nyomás hatására képesek leszünk közösen javítani a helyzeten. A jogsértés nem játék, a diákoknak okozott kárért felelni kell! Hisz mégiscsak: gyermekeink jövője a tét. Ebben a helyzetben mást nem tehetünk, küzdünk, cselekszünk, mert hiszünk benne, hogy érdemes. Értük, mindannyiunkért.

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

Tanítanék Mozgalom

Civilek vagyunk, és büszkék vagyunk rá

A civilek rengeteget tesznek a társadalomért. Másokért, és ezáltal önmagukért is. Az országot nem lehet „társadalomra” és „civilekre” felosztani. A társadalom mi vagyunk!

Mindannyian civilek vagyunk: magánszemélyek, de sokan civil szervezetek aktivistái is egyben. Önként, a szabadidőnkben. Mi vagyunk, akik kabátot viszünk a fagyoskodó hajléktalan embereknek, akik kutyát sétáltatunk az állatmenhelyen, fizetésünkből adakozunk a rászorulóknak, segítjük a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását, nevelését, cipős dobozokba ajándékokat gyűjtünk az ünnepekkor, és zsákokat hordunk árvíz idején. Mi vagyunk azok is, akik elmondják a problémákat, sőt, akik megoldásokat keresnek. Ha nem lennénk, akkor mindez az államra maradna, s nem biztos, hogy minden úgy és oda jutna, ahová szeretnénk. Volna-e rá pénz? Közpénz, ami ugye az adófizetőké, de gyakran úgy tűnik, hogy mégsem az! Az állam önmagától meghallaná-e a jajszókat? Egyáltalán, meg akarja hallani, meg akarja oldani a gondokat? Mindennapi tapasztalataink alapján kormányzati szinten nincs fül, ami hallana, nincs szív, ami együtt érezne, és nincs értelem, mely a józan érveket figyelembe venné.

És ebbe a vákuumba robbant be az a hír, miszerint a civileket „el kell takarítani”, mert azok „nem szakmai kérdésekkel foglalkoznak”, mert azok „aláássák a politikai elit munkáját”, meg egyébként is, a civil aktivisták Soros-bérencek.  Ezt állítja Németh Szilárd.

Hogy nem szakmai kérdés az, ha egy történelemtanár (pontosabban, azok szervezete!) azt állítja, hogy nem jó az új történelematlasz.

Hogy nem szakmai kérdés az a vélemény a tanárok és szülők részéről, hogy baj van az oktatással.

Hogy nem szakmai kérdés az, ha az ápolónők jelzik az egészségügy drámai helyzetét.

Hogy nem szakmai kérdés a szociális gondozó vészjelzése, hogy emberek halnak meg az utcákon.

És a sor még folytatható…

Mindezek a kérdések akkor nem szakmai kérdések, ha ellene mennek a kormánypropagandának – állítja a rezsibiztos! Aki el meri mondani a véleményét, az mind áruló, akit irtani kell!

Ez nem más, mint tudatos kormányzati technika: megbélyegezni, támadni, kiiktatni – még akkor is, ha maga a vádló is tudja, hogy a vádak nem igazak. De ha már ez sem számít, akkor hová lesznek életünk fogódzói, melyek átsegítenek a mindennapokon?

Minden eddiginél súlyosabb veszély fenyegeti a civil szférát, mely az utolsó, ami még betöltheti a fékek és ellensúlyok szerepét. Márpedig fékek és ellensúlyok nélkül nem létezik demokrácia.

Egy ilyen kibillent világban, amikor a kormány mindent megtesz azért, hogy felrúgja a játékszabályokat, és eltörölje az elégedetlen hangokat, a civileknek – nekünk, mindenkinek, aki még hisz az igazságban – felértékelődik a szerepe. Mi vagyunk a kontroll, a gát, ezért félnek tőlünk, ezért akarnak a legaljasabb eszközökkel megsemmisíteni minket.

Történelmi pillanat ez, mert most nincs értelmezhető ellenzék, ami cselekedne, már elvesztettük a sajtót, a nyilvánosság erejét, és ha még elvesztjük a civil szférát is, ami tevékenyen tudott ellenállni, akkor semmi sem állíthatja meg az ország bukását.

Nincs hová hátrálni, most kell megmutatnunk, hogy minket nem lehet olyan egyszerűen eltakarítani. De ehhez az kell, hogy együtt mozduljunk. Mi, a civil szféra. Két eset lehetséges: vagy önként sétálunk együtt a vágóhídra, vagy közösen kezdünk harcba. De ehhez meg kell mutatnunk, hogy erőt képviselünk, és azt is, hogy megvédjük egymást. Össze kell zárnunk, össze kell kapaszkodnunk, egyenként ugyanis le fognak minket vadászni. Az országunk, a jövőnk, a gyermekeink jövője a tét, nem kevesebb!

Aki szeretné kifejezni szolidaritását a civilekkel, aláírásával támogassa a Történelemtanárok Egyletének petícióját a szabad tankönyvválasztásért: http://www.tanitanek.com/2017/01/09/szabad-tankonyvvalasztast/

Akinek fontos a szabadság és az igazság, aki felelősséget érez az ország jövőjéért és a demokráciáért, vegyen részt február 1-jén a Tanítanék Mozgalom által szervezett demonstráción! Szeretnénk, ha tudnátok: ez a Civilek Napja Magyarországon. A mi napunk, amikor megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, és miért, de legfőképpen, hogy mi ellen küzdünk. Mutassuk meg együtt, hogy milyen országban akarunk élni!

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

Tanítanék Mozgalom

Kibújt a jancsiszeg a zsákból

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter (tehát vitathatatlanul a központi hatalom állásfoglalását képviselő illetékes) múlt héten a mezőtúri református kollégium felújított könyvtárának átadásán bevallotta, hogy az állami közoktatás tönkretétele nem véletlen balfogások vagy szakmaiatlanságok sorozata, hanem szándékosan, előre eltervezett módon zajlik. Beszédében ugyanis kijelentette, hogy az állam az ideológiailag meghatározott, egyházi fenntartású oktatási intézményeket tartja az oktatás legfontosabb szereplőinek.

Most már biztosak lehetünk benne, hogy az állami intézményrendszer elsorvasztásához miért éppen Balog Zoltán oktatásért felelős miniszterben – református lelkészben – találták meg a legmegfelelőbb személyt. A megrendelt dúlás kivitelezésében jó partnere Palkovics László államtitkár, akinek – nem lévén sem végzettsége, sem tapasztalata a közoktatás területén – nincsenek ellenvetései a módszerek tekintetében.

Az állami iskolák finanszírozása ezért alacsonyabb, mint az egyháziaké. Ezért nyomorítják meg a napi munkát a használhatatlan egységes tankönyvekkel, teremtenek káoszt az egyébként is kritikán aluli, ráadásul folyamatosan változó szabályozással. Ezért nyirbálták meg az iskolavezetők jogait, csorbítva ezzel az autonómiát. Ezért veszik el a fenntartói jogokat a helyi közösségektől, az önkormányzatoktól…

A végcél a teljes közoktatás átjátszása egyházi kezekbe. Tehát a kormány ideológiailag meghatározott oktatást akar, hiszen az iskola legfőbb feladataként a miniszter azt jelölte meg, hogy a diákokból jó keresztényt faragjon.

Lázár János beszéde arról tanúskodik, hogy a kormány sutba dobta a tudást, a tudományokat, a művészeteket és az iskolákban folyó képességfejlesztést.

Az állam képviselője arcul csapott mintegy 150.000 állami alkalmazottat, másfél millió diákot és családjaikat, az ezekben az iskolákban folyó oktató-nevelő munkát és tanulás során tett erőfeszítéseket. Megkérdőjelezte a magyar állampolgárok: szülők és diákok lelkiismereti szabadságát.

És hogy a leírtak nem csak légből kapott felvetések, hanem egy szisztematikus tervsorozat, azt igazolja a legutóbbi Magyar Közlöny is, mely arról értesít, hogy a hatalmas állami források felhasználásával gyönyörűen felújított Múzeum utcai Károlyi-Csekonics palotát ingyen adják át a református felsőoktatásnak.

Történik mindez Magyarországon, Európa közepén, a XXI. század elején, három évtizeddel a rendszerváltás után. A kormány fittyet hány a (saját gyártású és folyamatos átalakítás alatt álló) alaptörvényére, mely szerint hazánkban mindenkinek joga „a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztása”, illetve a Köznevelési törvénybe foglaltakra, mely szerint tiszteletben kell tartani „a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését”.  Mindezek szerint az ideológiailag semleges oktatáshoz mindenkinek joga van! Vagy csak eddig volt?

Diákok, szülők, kollégák! Mit nem tehetnek még meg velünk?

Tanítanék

Társadalmi felzárkózás és integráció – Pilz Olivér helyzetértékelése

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Hanns-Seidel Alapítvány által szervezett „Társadalmi felzárkózás és integráció” című konferencián a roma integráció, az önfenntartás és a közoktatás témakörében hangzottak el előadások.

Az alábbiakban Pilz Olivér előadását közöljük.

“Társadalmi felzárkózás és integráció – Pilz Olivér helyzetértékelése” Tovább olvasása