Kategória: Videók

Tanítanék 2016

A Tanítanék Mozgalom számára már 2016 is a “lázadás éve” volt.

Lázadás egy bürokratikus, fojtogató és káros oktatási rendszer ellen. Miután a döntéshozók semmibe vették, válaszra sem méltatták a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének problémafeltáró levelét, a pedagógusok a nyilvánossághoz fordultak. A levél hatására példátlan összefogás jött létre a civilek, a szakszervezetek és a szakemberek között.

Megalakult a Civil Közoktatási Platform, a benne dolgozó szakértők 2016 decemberére megírták a “Kockás Könyvet”, mely alapján el lehet kezdeni a tárgyalásokat egy új közoktatási törvényről. Közben több tízezres tüntetésekre került sor, az oktatás témája pedig eddig soha nem látott hangsúllyal van folyamatosan jelen a médiában.

 

[embedyt] http://www.youtube.com/embed?layout=gallery&listType=playlist&list=PLa3ES5Oi7NjY5uanPQ_51TeT2mGs7hpNT%5B/embedyt%5D

Bár a kormányzat eddig csak a közvélemény megtévesztésével és az oktatásért tenni akaró pedagógusok, szülők, diákok lejáratásával volt képes reagálni, ami 2016-ban elindult, azt már nem lehet sem elfojtani, sem elkendőzni.

A hamu alatt izzó parázs bármelyik percben fellobbanhat. 2017-ben tovább folytatjuk – hálózatépítéssel, figyelemfelhívó akciók szervezésével, tüntetésekkel, míg el nem érjük a kritikus tömeget. Mert a víz az úr!

Reklámok

Pilz Olivér – év embere választás

Ne feledjétek, december 31-ig lehet szavazni Pilz Olivérre, akit az RTL klub az “Év emberének” jelölt. Egy sikeres kampány komoly előrelépést jelenthet, hiszen  Olivér személyén keresztül az eddiginél is szélesebb tömegek ismerhetik meg a Tanítanék Mozgalom munkáját és céljait. Egy jobb oktatási rendszerhez társadalmi támogatásra és összefogásra van szükség. Minden szavazatot, megosztást köszönünk!

Ki legyen az év embere? Évtizedek óta tanít, tavaly októberben azonban úgy érezte, nem bírja tovább, ezért felemelte a hangját, hogy csökkenjen a pedagógusok és a diákok terhe. Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matek-fizika-biológia szakos tanára egyik képviselője lett annak a mozgalomnak, amely egy nyílt levéllel indult. Kérünk mindenkit, aki a közoktatásért felelősséget érez, segítsen nekünk egy-egy szavazattal, megosztással, itt:

http://rtl.hu/rtlklub/azevembere/szavazas!

Videó gyüjtemény:
[embedyt] http://www.youtube.com/embed?layout=gallery&listType=playlist&list=PLa3ES5Oi7NjanPvROck2is90ntPPqhtBX%5B/embedyt%5D

Így tanítanék –  a Tanítanék Mozgalom hatrészes filmsorozata az oktatás alapértékeiről

A Tanítanék Mozgalom hosszú távú célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű és hatékony oktatási rendszer legyen Magyarországon. Ehhez végez szakmai munkát a Civil Közoktatási Platform, és ennek érdekében igyekszünk a társadalom támogatásával nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Hat részes videósorozatunkban felvázoljuk, mit jelent az, hogy egy iskolarendszer gyerekközpontú, esélyteremtő, kompetencia-alapú, demokratikus, átjárható és autonóm.

[embedyt] http://www.youtube.com/embed?layout=gallery&listType=playlist&list=PLa3ES5Oi7NjYEUHRWwZq7saKaUCrsgTvB%5B/embedyt%5D

1. rész – Gyermek és személyközpontúság / Miért nem tanul a diák?

“A gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha jól érzik magukat” – sorozatunk első részében Gyarmathy Éva gyermekpszichológus beszél arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben miért nem érzelmi kérdés a gyerekközpontúság. Ma a gyerekek nem azért tanulnak, hogy sikeresek legyenek, hanem hogy elkerüljék a büntetést. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolát szeretnénk, ami az élményszerű tanulásra, az esélyteremtésre és a kornak megfelelő tudás átadására helyezi a hangsúlyt.

 

2. rész – Esélyteremtés / Miért csak a gazdag diák tanul?

“Nagyon sok tehetséges osztálytársam lett megfosztva a minőségi oktatásban való részvétel lehetőségétől” – sorozatunk második részében Jónás Tímea osztályvezető főnővér mesél arról, hogy a szegregáció hogyan bélyegzi meg a gyerekeket, és hogyan irányítja életüket kényszerpályára. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolát szeretnénk, ahol a túlterheltség és a merev tanrend helyett a lemaradók támogatásán és az esélyteremtésen van a hangsúly.

 

3. rész – Miért kell tanulni a tanulást?

“A jövő nemzedék számára nem a lexikális ismeretek, hanem a képességek biztosítják majd az életben maradás feltételeit” – sorozatunk harmadik részében Diószegi Endre irodalomtanár beszél a kompetenciaalapú oktatás fontosságáról. Az egységes tantervek és tankönyvek ma nem kínálják fel azt a szabadságot a tanárnak, hogy a kompetenciafejlesztést saját tanulóinak képességeihez igazítsa. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolát szeretnénk, ahol a tanároknak lehetőségük van az elméleti tudást kellő mennyiségű gyakorlati tudással kiegészíteni.

 

4.rész – Miért jobb, ha egyenlőek vagyunk?

“A folyamatos egyeztetésen és együttműködésen alapuló, demokratikus iskolában a gyerek van a középpontban, ő a legfontosabb” – sorozatunk negyedik részében Törley Katalin tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője magyarázza el, miért fontos a demokrácia az iskolában. A mai iskolarendszer sem a szülők, sem a pedagógusok kritikáját nem veszi komolyan, és a lehető legtávolabb áll a demokratikus működéstől. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár, diák és szülő partnernek és nem ellenségnek tekinti egymást.

 

5. rész – Mire jó a szabadság?

“Egy nehéz társadalmi helyzetű, rossz családi körülmények közt élő gyerek nem hibáztatható azért, hogy kiskorúként nem tud jól teljesíteni az oktatási rendszerben” – sorozatunk ötödik részében Pilz Olivér tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője mondja el, egy diáknak milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenlegi oktatási rendszerben azért, hogy végzettséget szerezhessen. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolarendszert szeretnénk, amely átlátható és átjárható, zsákutcamentes az óvodától a felnőttképzésig.

 

6. rész Miért hasznos az önállóság?

“Legutóbb például nagyon sok, az Osztrák–Magyar Monarchiáról szóló könyvet kaptunk kérés nélkül, talpig díszkötésben. De a fontos szakkönyvekhez nem juthatunk hozzá” – sorozatunk hatodik részében Sulyok Blanka tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője mondja el, hogyan számolták fel mára az iskolák önállóságát. Ezen változtatni kell. Mi olyan iskolát szeretnénk, melynek jó gazdája az igazgató és a helyi közösség, nem pedig egy arctalan központi hatalom.

A Köznevelési Kerekasztal és ami mögötte van

Az illegitim kerekasztal ma ülésezik, így a Tanítanék Mozgalom is megjelent az EMMI előtt, de díszletként nem vesznek részt a színjátékban. Azonban elhozták a valódi kérdéseket is, amikről a közoktatással kapcsolatban valóban beszélni kéne Magyarország és gyermekeink jövője érdekében!

 
A kormány 2016 elején a pedagógusok és az őket támogató társadalom tiltakozásaira válaszlépésként hozta létre a Köznevelési Kerekasztalt. Ez azonban nem lehet megoldás az oktatási rendszer problémáira, mert a Kerekasztal létrehozása során a minisztérium áthágott több demokratikus, a korábbiakban bevált szabályt:
  • A kormány maga szabta meg a Kerekasztal összetételét,
  • A kormány maga szabta meg a Kerekasztal napirendjét,
  • A kormány maga szabta meg a Kerekasztal működési módját.

Tehát ez a fórum egy hatalmi diktátum részeként jött létre. A Köznevelési Kerekasztalnál helyet foglaló szervezetek összeállítása tendenciózus: a meghívott szervezetek többsége csak periferiálisan tudja és akarja képviselni az oktatás szereplőit, illetve nagy többségük az EMMI által képviselt oktatáspolitika kiszolgálója, de semmiképpen nem a kritikusa. Vagyis a Kerekasztal pusztán a tiltakozásokra adandó formális válaszok megfogalmazása érdekében alakult. Mindezekért több szervezet nem kívánt részt venni annak munkájában.

E szervezetek azonban nem a párbeszédet utasítják el, hanem annak ezt a módját, azokat a feltételeket, amelyek a Kerekasztal megalakítása során érvényesültek.

A civil szervezetek továbbra is készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról folyó vitának részesei legyenek, de csakis demokratikus és sajtónyilvános keretek között. Olyan demokratikus keretek között, mint ahogy egy ilyen vita megszervezésére kísérletet is tett a CKP még tavasszal egyeztetve arról a partnerrel, az EMMI Közoktatási Államtitkárságával. A technikai részletekben megegyezés is született, de a minisztérium részéről senki nem jelent meg a rögzített időpontban…

S a fent leírt ellenvetések jogosságát a kerekasztal működése során maximálisan bizonyította is:

  • volt, hogy az ülés előtt már a sajtóban nyilatkozott az államtitkár a még meg sem tárgyalt téma eredményéről,
  • volt, hogy egy felszólaló egy miniszteri elbeszélgetés után éppen ellentétét kezdte preferálni annak, amit korábban kijelentett,
  • több kérdésről állította Palkovics László, hogy megvitatták, de érdemben szóba sem került,
  • a kormánynak nem tetsző véleményeket egyszerűen figyelmen kívül hagyják,
  • sőt, volt, hogy az ott ülő összes szakmai szervezet ellenvetése ellenére vezettek be nagy horderejű döntéseket, és Lázár Jánostól egyébként is tudhatjuk, hogy milyen felhatalmazással bír ez a fórum: „A Köznevelési Kerekasztal döntései nem kötelezik a kormányt semmire.”

Kérdezzük a Kerekasztalban ülő szervezetektől, hogy hogyan adhatták nevüket olyan változtatásokhoz, mint:

  • a szakképzés átalakítása,
  • az előmeneteli rendszer olyan átalakítása, mely 1200 nyugdíj előtt álló tapasztalt kollégát „megbuktatott”
  • a NAT előzetes társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálatok nélküli átalakításának megkezdése
  • nem csökkentették érdemben a diákok terheit azonnal,
  • nem csökkentették a pedagógusok terheit azonnal,
  • elvették a helyi közösségek, az önkormányzatok iskolaalapítási-fenntarási jogát,
  • a tankönyvválasztás szabadságának kérdésében semmit nem tettek,
  • a technikai dolgozóknak csak alamizsnát vetnek, és látszatbéremelést rendeltek el,
  • a végzős tanulók akut érettségi problémáira nem is keresnek megoldást,
  • a szégyenletes szegregáció kérdéseit a szőnyeg alá söprik…

És a legfőbb kérdés e szervezetekhez:

Nem látják, hogy az érdemi és demokratikus egyeztetésnek, az oktatási rendszer valódi reformja megvitatásának helye nem a Köznevelési Kerekasztalon belül, hanem azon kívül van?

Felszólítjuk a működésben résztvevő, magukat a közoktatás mellett elkötelezettnek tartó szervezeteket, hogy lépjenek ki a látszategyeztetés kormányzati elterelő manőveréből, és tudásukat a társadalommal, a civil szervezetekkel együttműködve, azokkal egyeztetve kamatoztassák! Nem az oktatás van a politikáért, hanem a politikusoknak kell értünk, a mi oktatási rendszerünkért dolgozni, s azt a társadalom elvárásai szerint alakítani.

[ képek ]

2016.11.22

A Tanítanék Mozgalom nyílt vitára hívja Palkovics László államtitkárt!

Palkovics államtitkár úr! Ha Ön a nyilvános vita elől kitér, akkor arra fogjuk felszólítani a tanulók, a szülők és a pedagógusok sokaságát, hogy minden lehetséges eszközzel harcoljanak az Ön elmozdítása érdekében. A közoktatás ugyanis a miénk, és nem a politikusoké!

“A Tanítanék Mozgalom nyílt vitára hívja Palkovics László államtitkárt!” Tovább olvasása