Nyílt levél Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa részére az Áder Jánosnak küldött, a "Taigetosz-törvény" aláírására biztató levele kapcsán

Tisztelt Aáry-Tamás Lajos  Úr!

Nyílt levéllel fordulok Önhöz, mivel a hivatalos út reménytelenségéről van némi tapasztalatom: a Civil Közoktatási Platform szakértőjeként egyik aláírója voltam a szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos panaszbeadványnak, amelynek sorsáról  négy hónap, számos e-mail és a titkárságról visszapattant számos telefonos megkeresés után sincs semmi információnk.

Az egyetlen visszajelzést is – amiben arról tájékoztatott, hogy a beadványt továbbította – csak egy Önnek írt nyílt levéllel tudtuk kiprovokálni.

Hátha ennek a levélnek is lesz valamilyen hatása.

Oktatási Biztos Úr a sajtóban Taigetosz törvénynek titulált, a BTMN tanulóktól az osztályzás alóli felmentés lehetőségét elvevő törvénymódosításról azt nyilatkozta a sajtónak, hogy véleményalkotás előtt konzultál gyógypedagógusokkal.

A nyilatkozat megjelenése után azonnal levelet írt Önnek az atipikus fejlődési, köztük a tanulási nehézéggel küzdő gyermekek oktatásának legismertebb hazai szakértője, dr. Gyarmathy Éva  klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. Levelében többek között azt írja:

„Az atipikus fejlődésű gyerekek nem fognak megtanulni írni, olvasni vagy számolni attól, hogy megbuknak vagy gyenge osztályzatokat kapnak, ha továbbra sem hatékony módszereket használó oktatásban részesülnek. Jó eséllyel sokan sajátos nevelési igényűvé válnak, és ezzel tovább terhelik az amúgy is túlterhelt ellátó rendszert.”

Erről a levélről azonban Ön ugyanúgy nem vett tudomást, mint a szakgimnáziumi ügyben Önhöz intézett e-mailjenkről, és Áder Jánosnak írt tájékoztató levelébenamelyben a törvénymódosítás aláírását javasolja – azt írja, hogy a gyógypedagógusok támogatják a törvénymódosítást.

Levelében egyetlen teendőnek a szülők megnyugtatását nevezi: aki rendelkezik felmentéssel, annak nem kell aggódnia – írja –, hiszen a rendszert 2030-ig felmenő rendszerben vezetik be. Amely állítás igazsága ráadásul nem is egyértelmű: a törvényből nem világos, hogy a 2018 után esedékes felülvizsgálatokon meghosszabbíthatóak-e a korábban kiadott felmentések.

Most is az történt tehát, mint a szakgimnáziumi érettségi vagy a diákparlamenten elhallgattatott diák esetén: az első fülbe súgott vagy nyilvános együttérző nyilatkozatok után Ön most is megtalálta a módot arra, hogy ne kelljen határozottan kiállnia az alapjogokat sértő kormányzati intézkedések ellen.

Nem vitatom, hogy vannak a változtatást támogató szakemberek, tudom, hogy vannak, akiknek fontosabb egy definíció, mint az, hogy egy létező problémát a gyermekek érdekeinek megfelelően kezeljünk.

Nem etikus azonban a szakmai vélemények között aszerint „csemegézni”, hogy melyik felel meg a kormány álláspontjának, és ne az határozza meg azok súlyát, hogy a speciális problémához ki ért jobban.

Fel szeretném hívni a figyelmét három olyan, az intézkedés veszélyeire figyelmeztető állásfoglalásra, amelyeket a minisztériumhoz is időben eljuttattak:

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya állásfoglalása

A gyógypedagógus-képzést végző felsőoktatási intézmények egyeztetett állásfoglalása

A TASZ alapjogok sérülésére figyelmeztető szakmai állásfoglalása

Felhívnám továbbá a figyelmét arra, hogy a „szakma” ebben az esetben nem csak a gyógypedagógusokat jelenti: a BTMN gyermekekkel nem gyógy-, hanem fejlesztő pedagógusok foglalkoznak, az értékelés alól felmentett gyerekekkel elért sikereikről és a felmentés elmaradása okozta károkról ők tudnak beszámolni.

Nekik nincs érdekképviseletük, szakmai szervezetük, így egységes állásfoglalást nem adtak ki. A hivatalostól eltérő véleményüket közalkalmazottként nyilvánosan nem is képviselhetik. Tapasztalataikról azonban tájékozódhat, ha meghallgatja a témában tartott szakmai fórumon elhangzott beszélgetést, vagy honlapunkon elolvassa a Csak Együtt Van Esély  szülői csoport kérdéseit, a bemutatott eseteket. Szívesen összefoglaljuk az Ön számára a CKP fórumain kifejtett véleményeket, vagy lehetővé tesszük a fejlesztőpedagógusokkal való találkozást.

A másik szakma, akiknek a véleményét nem szabadott volna figyelmen kívül hagyni, a „mezei” pedagógus: azok a tanárok, akik az értékelés alóli felmentés lehetőségének megszűnésével lehetőségeiket, erejüket, szaktudásukat meghaladó feladatot kapnak.

 

Budapest, 2017. június 8.

 

Juhász Ágnes

képzési információs tanácsadó

a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora

 

 

 

 

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.23.

Az elmúlt két hétben számos korábban megindult ügy folytatódott, de egyik sem zárult még le. Nem született megoldás a CEU dolgában, továbbra is nyomás alatt vannak a civilek. Folytatódik a tiltakozás az SNI és BTMN tanulókkal kapcsolatos törvénymódosítás miatt (sajtónyilatkozatot is kiadott és szakmai fórumot is szervezett ebben az ügyben a CKP). Lezajlottak a szakmai érettségik, amelyek – mint ez várható volt – számos problémát vetettek fel (a Tanítanék folyamatosan gyűjti a konkrét eseteket). Továbbra is számos gond merül fel a gyermek- és ifjúságvédelem, a tankönyvek és a felsőoktatás területén. Egyre erősebbek a közoktatás egészét, illetve az egyes részterületeket érintő szakmai kritika hangjai is.

 

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.23.” Tovább olvasása

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.04.

Az elmúlt hetekben különösen nagy visszhangot váltott ki egy törvénytervezet két kitétele. Az egyik szerint megszűnne az a lehetőség, hogy  a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő (BTM) diákok a nevelési tanácsadó javaslatára mentesülhessenek az osztályzás alól. A másik alapján az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyerekeket nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakból. A tervezet ellen tiltakozik a szakma, felemelik szavukat az érintett szülők. Az egyik érv a tervezet mellett, hogy kevés a gyógypedagógus.  Ha ez így van, akkor végképp érthetetlen, hogy miért csökken a gyógypedagógiára felvehetők keretszáma. Ez 2012-ben még 1300 volt, az idei évben csak 1090. Pedig lenne érdeklődés, hiszen több, mint ötszörös volt a túljelentkezés. „Így omlik a gyermekekre az Orbán rendszer” – írja a hvg.hu.

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.04.” Tovább olvasása

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017. 04. 20.

 

Az elmúlt két hétben még mindig számos hír jelent meg a CEU-ügyéről, ezért is folytatjuk a korábban elkezdett „naptárt”. Ennek az időszaknak a legkiemelkedőbb eseményei a civil tiltakozások, a tömegeket megmozgató tüntetések voltak. S ezek már nem csupán a CEU miatt szerveződtek, hanem a civil törvény módosítása ellen és a tanszabadság védelmében. Aktuálisan az oktatási kormányzat két tervezett intézkedése váltott ki felháborodást, és indít el várhatóan egy újabb tiltakozási hullámot: a kötelező középiskolai felvételi és a pedagógushiány ellensúlyozását célzó törvénymódosítás. 

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017. 04. 20.” Tovább olvasása

Pilz Olivér beszéde a “Miskolc a CEU-val van!” demonstráción

Áder János két nappal ezelőtt aláírta a lex CEU-t, ami ellen tízezrek vonultak több alkalommal is az utcákra. Azt a törvényt, mely ellen felemelte hangját a tudományos- és közélet számtalan szereplője, és elítélte a nemzetközi közvélemény is. Ezzel bizonyossá vált, hogy Magyarországon végképp felszámolásra került a kormányzó hatalom ámokfutását korlátozó demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere.

Magyarországon ma – 27 évvel a rendszerváltás után – egy Moszkva által dróton rángatott diktatúra van. Mert hogyan lehet másként magyarázni a csapból is ömlő kormánypropagandát, az újabb és újabb ellenségkép kreálását, a kollektív gyűlöletkeltést, a minden ellentétes vélemény nemhogy meg nem hallgatását, de sárba tiprását, a véleményüket kimondók ellen irányuló ellehetetlenítő akciókat, a megalázást, a fenyegetést?

Gyakran kérdezik tőlem, hogy félek-e? Nem felháborító már maga a tény is, hogy ez a kérdés egyáltalán felvetődik a XXI. században itt, Közép-Európában?

Hogyan fordulhat az elő, hogy egy kormány szembefordulva a társadalom érdekeivel szétverje az oktatási rendszert ellehetetlenítve így gyermekeink, a fiatalok és az ország jövőjét?

Az Orbán-kormány Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikája megbukott. De a bukás nyilvánvalóvá válása és kénytelen beismerése óta sem tettek semmi előremutatót, sőt, azóta is folytatják a rombolást:

  • Lerombolták a szakképzést.

  • Meg sem próbálják megakadályozni a hátrányos helyzetűek lecsúszását.

  • A fogyatékkal élő diákok nem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.

  • Szegregációban viszont a világ élmezőnyében vagyunk.

  • Folyik egy még centralizáltabb NAT előkészítése, ami még a pedagógiai módszereket is előírja majd, mint a szocializmus legsötétebb éveiben a központi utasítás.

  • Kötelező lesz a középiskolai felvételi, és keretszámokkal csökkentik a gimnáziumokba felvehető gyerekek számát, hogy a szétbarmolt szakképzés felé tereljék őket, ahonnan nincs esély a továbbtanulásra.

  • És akkor egyetemeket fognak bezárni, úgy ahogy most a CEU-t akarják…

Mindez nem véletlen, hanem a kormányzó elit hatalmának bebetonozása érdekében zajlik, mert a megtévesztő propagandának csak az alulműveltség, a tudatlanság, a korlátolt szellem lehet táptalaja.

A mi rendezvényünkkel egy időben a Hősök terén, Budapesten ismét tüntetés van. A kormány újabb törvénytervezete a civil szervezeteket akarja megbélyegezni. Azokat a szervezeteket, amelyek az itt élő emberek és az ország számára alapvető fontosságú feladatokat látnak el: segítik az időseket, az elesetteket, a hajlék nélküli embereket, védik a környezetet, a természetet, ellátják az emberek érdekképviseletét, kulturális, oktatási, egészségügyi területen tevékenykednek, és még sorolhatnánk tovább. Munkájukat eddig is tisztán, átláthatóan és befolyásolástól mentesen végezték. A kormány szerint mégis megbélyegzést érdemelnek. Ez ellen is fel kell emelni a szavunkat!

 

És ha már itthon vagyunk, akkor ejtsünk egy szót a mi városunkról is. A mi önkormányzatunk azon kevesek közé tartozott, mely zokszó nélkül, boldogan adta állami fenntartásba és működtetésbe oktatási intézményeit, most pedig a közétkeztetés – egy nem miskolci cég számára történő – kiszervezésével végleg megszabadult az iskoláskorúak nyűgétől. „Ez is példamutató.”  Egy elnéptelenedő város, mely nem ragaszkodik a fiataljaihoz, az itt lakókhoz.

 

De most tartsunk önvizsgálatot! Be kell vallanunk, hogy ezt eddig hagytuk. Sokszor fordítottuk el a fejünket, hogy ne lássunk, dugtuk be a fülünket, hogy ne halljunk és szorítottuk össze a fogunkat, hogy ne szóljunk. A hamis békesség kedvéért sokszor választottuk a hamis csendet!

És túl sokáig hittünk. Hittük, hogy a NER azt jelenti, hogy számít a véleményünk. Pedig mára kiderült, hogy ez a betűszó a Nemzet Ellenes Rombolást rövidíti.

De ebből elég volt! Ha nem akarunk továbbra is így élni, ha változásokat akarunk, akkor először is saját magunknak kell megváltozni! És azzal, hogy itt vagytok ti már megtettétek az első lépést, egy óriási lépést.

Mert ha volt jogunk választani, akkor van jogunk számon kérni is!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol a jólétről és a sikerekről csakis óriásplakátokról értesülhetünk!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol százmilliárdokat költenek hazugsággyártásra, miközben emberek éheznek vagy fagynak meg télen – akár a saját otthonukban!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol a gyógykezelés a kiváltságosoké, a többieké pedig a hosszú szenvedés!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol a hatalom saját konzultációs kérdéseire önmaga adja meg a válaszokat!

  • Nem maradhatunk olyan ország, amely nem mindenkié, hanem csak a haveroké!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol nem a tudás, a tehetség, a szorgalom, hanem a hatalom közelsége számít az egyéni boldogulásban!

  • Nem maradhatunk olyan ország, ahol minden hatodik magyar gyermeknek külföldön kell megszületnie!

  • És nem maradhatunk olyan ország, ahol a kormány nem orvosa a problémáknak, hanem ő maga az előidézője azoknak!

 

Állítsuk meg a diktatúrát! Állítsuk meg az oktatás lezüllesztését! Állítsuk meg a propagandát! Állítsunk meg minden írott rendeletet, mely a lelkiismeret íratlan törvényeinek mond ellent!

És nem nekünk kell félnünk! Félni azoknak van oka, akik most Sorosoznak pedig soros-pénzen tanultak, akik most Simicskáznak, pedig simicska-pénzen lettek politikusok, akik most a civil szervezeteket akarják ellehetetleníteni, pedig civil szervezeteket toltak maguk előtt és pénzelnek azóta is, hogy látszat-tüntetésekkel támogassák őket, mikor megrendül a hatalmuk. Féljenek csak ők, mert egyszer el kell számolniuk!

Legyünk hát mi magunk – civilek, akár egyének akár szervezetek – a fékek és ellensúlyok! Cselekednünk kell!

 

A civilek, az oktatás és ezen belül a Közép-európai Egyetem ellehetetlenítése a tudás és a gondolat szabadságát támadja! Állampolgárok vagyunk, és nem alattvalók. Mi vagyunk a mindenkori kormány megbízói, nekünk tartoznak elszámolással. Sokfelől indultunk, de egy irányba tartunk. Gyermekeink, és saját jövőnket magunknak kell a kezünkbe venni!

A jövő záloga pedig az autonóm, szabad és színvonalas köz- és felsőoktatás!

Szabad országot! Szabad oktatást!

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.04.05.

A hét eseményeinek középpontjában a CEU ügy állt, aminek még messze nincs vége. A történések követésének megkönnyítését szolgálja, hogy ezúttal napokra bontva adjuk közzé a kapcsolódó sajtóhíreket. Ha nem is volt ekkora súlyú, de figyelemre érdemes az egyházak és iskolák közötti kapcsolat alakulása, és a civilek is megjelentek a héten több témával is. Tehát nem csupán a Középeurópai Egyetem volt napirenden, bár tagadhatatlan, hogy aktuálisan az követelte, és követeli továbbra is a lenagyobb figyelmet.

 

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.04.05.” Tovább olvasása

Miért veszik el az érettségizők jövőjét?

 

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!

Bár köztisztviselői pozíciójából adódóan fel kell tételeznünk, hogy Miniszter Úr számára is részleteiben ismert a szakgimnáziumi érettségi-ügy, annak megoldatlansága miatt fontosnak tartjuk, hogy emlékeztessük a kialakult helyzetre.

  • 2017-től kezdve kötelező a szakmai ágazati érettségi a szakgimnazistáknak, tehát a jog erejénél fogva ez lesz az „ötödik vizsgatárgyuk”. Ez egy nagyon összetett, sokféle tantárgyból összeálló vizsga, melynek pontos követelményei csak 2016 decemberében váltak nyilvánossá. Ez olyan helyzet, mintha a gimnazistáknak 9. osztályban azt mondanák, lesz majd egy érettségi tárgyuk, amiben lesz kémia, fizika, biológia, testnevelés és ének-zene. De az, hogy melyik tantárgyból, milyen arányban, milyen feladattípusokból áll az új érettségi tárgy, az csak az utolsó 12. év közepén derülne ki. És arra hivatkoznának, hogy, mivel ezeket a tárgyakat eddig is kellett tanulni, ezért amúgy is felkészültnek kell lenni belőlük. Mi úgy gondoljuk, hogy törvény szerint minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában kell lenni azok részletes feltételeivel.
  • Nehezítették a nyelvi érettségit is – úgy, hogy a szakgimnáziumban nem emelkedett a nyelvi órák száma, nem állnak rendelkezésre megfelelő könyvek, feladatsorok.
  • 2016. januárjában tíz szakgimnazista – többek között Önnek is – nyílt levelet írt azzal a kérésekkel, hogy legyen szabadon választható az 5. érettségi tárgy, valamint ne nehezítsék a nyelvi érettségit, azaz az „elégséges” eredményhez legyen elég az A2-es szint, ahogy eddig is volt. Ezeket a kéréseket több mint 3000-en aláírásukkal támogatták.
  • A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, a Független Diákparlament és a Szülői Összefogás a kezdeményezés mellé állt. Hivatalos beadvánnyal éltek Aáry-Tamás Lajosnál, az oktatási jogok biztosánál, valamint személyesen, a sajtó nyilvánossága előtt átadták a diákok kérését Palkovics László államtitkárnak, aki átvette a levelet, de nem ismerte el a felvetések jogosságát.
  • 2017. februárjában Aáry-Tamás Lajos biztos úr fogadta az érintetteket, a személyes meghallgatáson elismerte a diákok felvetésének jogosságát, „mártír-generációnak” nevezve az érettségiző szakgimnazistákat, és megígérte az ügy továbbítását, ami viszont „betegség miatt” márciusig nem történt meg.

Az érettségikre való jelentkezés idejének elmúltával az a kérés idén már káosz nélkül nem valósítható meg, hogy „legyen szabadon választható az ötödik érettségi tárgy” – de hátránykompenzálás még mindig lehetséges! A Civil Közoktatási Platform módosított, aktualizált javaslatokat nyújtott be az EMMI-hez, hogy megvalósuljon a hátránykompenzálás, ezekért küzdünk most:

  • Ne változzon a nyelvi érettségi, az elégséges osztályzathoz legyen elég az A2-es szint!
  • A szakmai ágazati érettségi elégséges osztályzatához legyen elég a 20%, és a méltányosság jelenjék meg a magasabb osztályzatoknál is!
  • Kéttannyelvű szakgimnáziumoknál olyan nyelven vizsgázhassanak adott szakmai tárgyakból, amilyen nyelven tanulták őket!
  • Ha valaki más pályán szeretne továbbtanulni, és emiatt „pluszban” érettségizik más tantárgyakból, a szakmai érettségit ne legyen kötelező beleszámolni a felvételi pontokba!
  • Írják le pontosan és egyértelműen, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (SNI-s illetve BTM-kóddal rendelkező) tanulók milyen felmentéseket és könnyítéseket vehetnek igénybe a szakmai érettségin!
  • Állítsák vissza a következő tanévtől a szakgimnáziumokban az ötödik érettségi tantárgy szabadon választhatóságát!

Tisztelettel, de nyomatékosan megkérjük a Miniszter Urat, hogy gondoskodjon arról, hogy a fenti javaslatokat az Oktatási Államtitkárság, illetve az Oktatási Hivatal a diákok érdekeit szem előtt tartva kezelje, és a javaslatokkal összhangban biztosítsák az érintett diákok számára az elszenvedett hátrányok kompenzálását.

Fontos gyakorlatnak tartjuk a minisztérium részéről is, hogy áttekintik a 30000 diákot érintő helyzet valóságát, el- és befogadják a szakmai szervezetek által jelzett problémákat.

Magunk részéről a továbbiakban is szót fogunk emelni a közoktatásban esett méltánytalanságok miatt, képviselni fogjuk a hátrányosan érintettek érdekeit. A választási évhez közeledve ugye nem akarja a Miniszter Úr, hogy továbbiakban is ilyen kínos ügyek miatt kelljen a Tanítanék Mozgalomnak tiltakoznia?

Levelünkhöz mellékeljük az aktivistáink által viselt több mint 3000 iratkapcsot, szimbólumaként annak a több mint 3000 diáknak, tanárnak, szülőnek, akik aláírásukkal támogatták a szakképzésben tanuló diákok kezdeményezését az érettségi szabályok esélyegyenlőséget és méltányosságot biztosító megváltoztatására (https://goo.gl/xKSLHr).

Üdvözlettel,

Tanítanék Mozgalom

 


demonstráció


háttér


HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.27.

A hét fő híre az új NAT koncepciójának elkészülése (és kiszivárgása), valamint  a feladattal megbízott miniszteri biztos megnyilvánulásai. Vannak, akik Csépe Valériában hozzáértő szakembert látnak, olyasmi is olvasható, hogy személyében egy „anti Hoffmann Rózsa”  bukkant fel. Mások viszont megkérdőjelezik az eddig megismert koncepció szakmai színvonalát, és továbbra is elvárják a széles körű társadalmi vitát, valamint a szakmai egyeztetést.

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.27.” Tovább olvasása

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.21.

TARTALOM

  1. Civilek
  2. Oktatáspolitika
  3. Kilencosztályos iskola
  4. Új Nat
  5. Katonai nevelés
  6. Digitális Témahét
  7. Kritikus megnyilvánulások
  8. Pető Intézet
  9. Pedagógia
  10. Esélyek
  11. Gyermek- és ifjúságvédelem

 

 

1. Civilek

Kiállnak magukért a civilek a kormánnyal szemben (03.20.)

A kormány civilellenes kampányára válaszul több mint száz civil szervezet adott ki közös állásfoglalást – tudtuk meg az Ökotárs Alapítványtól. Levelükben hangsúlyozták, a különböző területeken dolgozó szervezetek egységesen elutasítják a kormány őket sújtó korlátozó és megbélyegző törekvéseit. Mint közös közleményükben írták, olyan ügyekkel foglalkoznak, amikre mások, köztük az állam sem fordít elegendő figyelmet, ezért inkább támogatást, semmint támadást érdemelnének a kormánytól.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

2. Oktatáspolitika

Visszavágott az államtitkár a tanári szervezeteknek: "kimondottan álságos kijelentés" (03.14.)

"Emlékezzünk a Stádium 28 Kör közoktatási fórumára két héttel ezelőtt, amelyről az jelent meg néhány sajtótermékben, hogy az akadémikusok kinevették a kormányt. Az oktatási kormányzat minden fontos szereplője elment erre a rendezvényre, hogy beszéljen a szakmai ügyekről, de szakmai vitáról nem volt szó. Azt gondolom, hogy nem korrekt eljárás a Magyar Tudományos Akadémia mögé bújva politikai rendezvényeket szervezni – arról már nem is beszélve, hogy az egyetlen akadémikus, aki a vitához hozzászólt, én voltam" – mondta.
(Forrás: Eduline)

Palkovics: a szülők véleményét is várja a kormány a buszos kirándulásokról (03.14.)

„Három kérdésben várjuk a véleményeket: a külföldi többnapos, több országon áthaladó iskolai kirándulásoknál az éjszakai utazás korlátozásáról, a buszsofőrök egészségügyi alkalmassági és a gyermekeket szállító járművek műszaki alkalmassági követelményeinek lehetséges változtatásáról” – közölte az államtitkár.
(Forrás: Magyar Idők)

Hátraarcban az Orbán-kormány: Rétvári takarítja el a nyomokat (03.16.)

"Itt senki semmiféle konkrét dátumot nem mondott" – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a 9 osztályos általános iskola bevezetésével kapcsolatban egy sajtótájékoztatón. Csakhogy ez így nem igaz. Kérdésünkre, hogy tényleg nincs-e egyetértés a kormányban az új rendszer bevezetéséről, Rétvári azt mondta, "döntés nem született, így nem kellett az ezzel kapcsolatos vitát sem lefolytatni.” A lehetőség azonban továbbra is fenn áll, de nem egyik évről a másikra vezetik majd be, hanem hosszú előkészítés után, „akár fokozatosan”.
(Forrás: hvg.hu)

Már nincs krétagond az iskolákban – Interjú Palkovics László oktatáspolitikáért felelős államtitkárral (03.20.)

A magyar iskolarendszer gondjainak orvoslását az alapozásnál kell elkezdeni, az ugyanis nem a szakközépiskola hibája, hogy az oda jelentkező gyerekek nem tudnak olvasni. Az átalakítás első eleme a kötelező óvoda bevezetése volt, ennek eredményei már megmutatkoztak. Most, több ország gyakorlatát megvizsgálva, tervezünk az óvoda és az iskola közé beilleszteni plusz egy évet, mely hatékonyabbá teheti, javíthatja a gyerekek későbbi tanulási képességét, előkészít az iskolai tanulásra. Ennek tematikáját, rendjét szakemberek dolgozzák majd ki.
(Forrás: BOON)


 

 

3. Kilencosztályos iskola

Az alapkészségeket fejlesztené, de még nem írni-olvasni tanítana az 9 osztályos általános iskola első, új évfolyama (03.14.)

Palkovics László azt mondta, azért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között, mert az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag minden elölről kezdődik minden ciklus elején.A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból – voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály – és négy év alsó tagozatból állna.
(Forrás: 444.hu)

A plusz egy évfolyam a gyerekek alapkészségeit fejleszti (03.14.)

Az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatos egyeztetéseket április közepére szeretnék lezárni, a tényleges kidolgozás, az új nemzeti alaptanterv megírása szeptemberig tart. Ezt követi a társadalmi egyeztetés, amelyet az év végéig a kormány elé szeretnének vinni – vázolta Palkovics László.
(Forrás: Fidesz.hu)

Egyelőre nem lesz kilencosztályos iskola (03.16.)

Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert múlt év végén kérdezték a kilenc évfolyamos iskoláról egy Kormányinfón, ő akkor leszögezte: az új Nemzeti alaptantervben nem fog szerepelni a kilencosztályos általános iskola, a „következő három évben erről legfeljebb csak beszélni tudunk”. Januárban még szintén azt mondta a kancelláriaminiszter, hogy nincs napirenden az iskolaszerkezet reformja.
(Forrás: Magyar Idők)

Mégsem lesz kilencosztályos általános iskola? –interjú Galló Istvánnéval (videó) (03.17.)

A kormány döntést jelentett be a 9 osztályos általános iskola bevezetéséről. Ezt felkapta a sajtót. Nem tudjuk, miben döntöttek és miben van konszenzus a kormányban. Hoffmann Rózsa 2013-as,reformja minden részletében megbukott. A 9 osztályos iskoláról nem volt szakmai egyeztetés, az oktatás teljes helyzetéről igen. Jelenleg az általános iskolák nem alkalmasak arra, hogy többlet évfolyamot befogadjanak. Az sem világos, mi lesz ezután a középiskolákkal, át kell strukturálni a tananyagot, változtatni a tanárképzésen. A finansziális feltételek sem adottak. 10 éves egységes képzés volna ideális, hogy a gyerekek minél később kényszerüljön választásra.
(Forrás: atv.hu)

Hat kínzó kérdés a 9 osztályos iskoláról: most akkor bevezetik? Vagy nem? (03.17.)

Egyre nagyobb a káosz a kilencosztályos általános iskola körül – mást mond a miniszter, az oktatási államtitkár és a parlamenti államtitkár. Úgy tűnik, az Emberi Erőforrások Minisztériumában sem tudják, be akarják-e vezetni a "nulladik évfolyamot", és ha igen, mikor. Hat kérdés és hat válasz a kilencosztályos iskoláról.
(Forrás: Eduline)

Eltolva – interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagóguskar elnökével (hanganyag) (03.17.)

Horváth Péter – a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – rádiónkban elmondta: már a kezdetektől elhamarkodottnak tartotta a kilenc évfolyamos általános iskolai képzés 2019-es bevezetését. Horváth Péter beszélt arról is, hogy a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az alapkészségek fejlesztése elengedhetetlen lenne a diákoknál. Nagy György András interjúja.
(Forrás: Lánchíd Rádió)


 

 

4. Új NAT

Őszre kész az új Nemzeti alaptanterv – interjú Palkovics Lászlóval (03.14.)

Nem csak a nemzetközi mérések miatt szeretné a kormány módosítani a köznevelési rendszer bizonyos ­elemeit. Az persze igaz, hogy a PISA-mérés játszott némi katalizátorszerepet, de a gyerekek nem azért tanulnak, hogy a nemzetközi mérések jók legyenek, és az iskolarendszert sem ezért módosítjuk, hanem hogy jobb legyen az oktatás. Ennek következményeként persze jobbak lesznek a mérések is. A legfontosabb cél, hogy a gyerekeinket felruházzuk azokkal a kompetenciákkal, amelyeknek birtokában folyamatosan alkalmazkodni tudnak a világban zajló változásokhoz.
(Forrás: Magyar Idők)

Beismerik az oktatási reform kudarcát (03.14.)

Az új NAT pedagógiai koncepciója elismeri, hogy a 21. század „kulcsfogalmai” a tanulni tudás, a gondolkodni tudás és a problémamegoldó gondolkodás, valamint rugalmasságot ígér, ugyanakkor nem szól arról, hogy a kevesebb mint öt éve bevezetett tanterv miért nem volt képes mindennek megfelelni. A nemzeti identitás megerősítését továbbra is fontos célként jelöli meg, másfelől korszerű alapelveket is megfogalmaz. Az oktatási kormányzat továbbra is a „baráti” szervezetekkel, vagyis a Köznevelési Kerekasztallal tárgyal, a kritikus hangok most sem valószínű, hogy elérik a döntéshozókat.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

5. Katonai nevelés

Újjászületik az eltemetett militarizmus (03.20.)

Lassú, de biztos lépésekkel militarizálja a társadalmat az Orbán-kormány. Formálódik már az iskolai öttusa is: a kabinet a küzdősport-oktatás bevezetésével kívánja "színesíteni" az eddig a tornára, atlétikára, labdajátékokra épülő testnevelés-órák programját. Az iskolai küzdelmek új területe lehet a lövészet is, miután megcélozták, hogy három éven belül minden nebuló kapjon "lőkiképzést" az intézmények szervezésében. A célra három év alatt mintegy 500 millió forintot költenének.
(Forrás: Népszava)

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe (03.20.)

Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára nemrég a Parlamentben beszélt arról, hogy a szabadon választható katonai alapismeretek tárgy mellett a testnevelés is kiegészülne a lövészet lehetőségével.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Digitális témahét

Amit tudni akart a Digitális Témahétről… (03.15.)

Idén április 3-7-ig ismét megrendezik a Digitális Témahetet, ahoval már 750 iskola jelentkezett. A digitális pedagógiai eszközök és módszerek használatáról szóló héten a pedagógusok saját magukhoz mért fejlődése a kívánatos, a szakmai fejlődés és a diákok számára nyújtott izgalmas, kihívást, örömteli tanulást jelentő órák tartását jelenti a Digitális Témahét. Tisza Gézával, az Infomatikai Vállalkozások Szövetségének munkatársával, a Digitális Témahét programkoordinátorával beszélgetünk.
(Forrás: Modern Iskola)

Ingyenes webináriumokkal is segítik a pedagógusokat a Digitális Témahétre felkészülésben (03.20)

A nemzetközi eTwinning programmal együtt a hazai kezdeményezésű Digitális Témahétnek is az a célja, hogy népszerűsítse a digitális pedagógia módszertanát, és a köznevelésben elterjessze. Mindkét program fontos törekvése, hogy a csatlakozó pedagógusok és diákok változatos és kreatív iskolai projektek keretében fejlesszék képességeiket a digitális technológiával támogatott tanulás során.
(Forrás: Modern Iskola)

 

 

7. Kritikus megnyilvánulások

Pukli beteljesítené a Fidesz álmát – videó (03.15.)

Polgári pártot alapít Pukli István – a kiábrándult, egykori fideszes szavazókat akarja megszólítani. Erről a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Hír TV Egyenesen című műsorában beszélt. Pukli azt mondta, a csapata már dolgozik, olyan szakértők lesznek a pártban, akik az elmúlt 27 évben semmilyen politikai szerepet nem vállaltak. Konkrét személyeket azonban nem akart megnevezni, ahogy egyelőre azt is titkolta, mikor alakul meg pontosan a párt. A 2018-as választásokon viszont már indulni akarnak.
(Forrás: Hirtv)

"Látszatreform", "gumicsont a tanároknak" – ezt gondoljátok a 9 osztályos iskoláról (03.16.)

Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek". Az újítás sok kérdést vet fel – az eduline olvasóinak kommentjeiből válogattunk. Várjuk a további véleményeket kommentben vagy Facebook-oldalunkon.
(Forrás: Eduline)

A szegénység írja a bizonyítványt. Magyarul Balóval – videó (03.16.)

Baló György Bódis Krisztával a Van helyed Alapítvánnyal, Nahalka István oktatáskutatóval és Mészáros György, egyetemi oktatóval beszél a szociális helyzet és a közoktatásban nyújtott teljesítmény közötti összefüggésről.
(Forrás: rtl.hu)

„Ez az oktatási rendszer óriási kudarca” – interjú Kertesi Gáborral (03.18.)

Nemrégiben hatalmas sajtófigyelmet kapott a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaiból szerveződő Stádium 28 Kör fóruma, ahol a kör tagjai a magyar oktatás rendszerszintű problémáit elemezték. Az egyik előadó, Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa szerint az iskolaigazgatók felelőssége lenne, hogy minden 15 éves gyermek tudjon értőn olvasni, de ehhez megfelelő autonómiát és elegendő forrást kellene adni nekik.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Balavány György: Iskola a halálom (03.19.)

Summa: ha már reformra szorul a közoktatás, márpedig nyilván, akkor a reformnak azt kéne célozni, hogy a gyerek valóban az életnek, ne az iskolának tanuljon. A felsorolás, persze, távolról sem teljes.  Kíváncsi volnék, hogy mások szerint mi hiányzik ma az iskolából, min és hogyan kéne változtatni. Nincsenek különösebb illúzióim, de örülnék, ha – a szokásos anyázások és fikázások helyett – a hozzászólások legalább egy része erről szólna. (Jut eszembe, a kommenkultúráról sem ártana néhány általános iskolai tanóra…)
(Forrás: hvg.hu)

Orbáni vízió ide vagy oda, csúcson az elitgimnáziumok (03.16.)

Lannert Judit oktatáskutató szerint a 6 és 8 osztályos gimnáziumba jelentkezők számának megugrását az is magyarázza, hogy nagyot nőtt az egyházak által fenntartott intézmények száma. Ezek az általános iskolák mellett többnyire gimnáziumok, s az egyházi általános iskolákba járók általában a szintén egyházi gimnáziumokat választják. 2010 óta ugyanakkor nagymértékben csökkent a szakgimnáziumokba felvételizők száma. Azzal, hogy négyévesre kurtították a képzést, és kötelezővé tették a szakmai tárgyból való érettségizést, leszűkítették a felsőoktatásba jutás lehetőségét. Ezt pedig egyértelműen érzékelték a szülők és a tanulók. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Már több mint háromezren a szakmai érettségi ellen (03.17.)

Bár a kormány kizárta a változtatást, már több mint 3000 aláírás szerepel azon a petíción, amit a Tanítanék oldalán indítottak. Az aláírók célja, hogy a szakgimnáziumi tanulók számára nem legyen kötelező szakmai érettségi tárgy, hanem az ötödik vizsgatárgyat szabadon választhassák. A tiltakozók kifogásolják, hogy a szakmai vizsgák részletes leírását csak tavaly december végén ismerhették meg azok, akiknek májusban már érettségizniük kell. Ráadásul azoknak a szakgimiseknek, akik középiskolai éveik alatt rájöttek, hogy más pályán szeretnének továbbtanulni, hat tárgyból kell vizsgázniuk.
(Forrás: Eduline)

 

 

8. Pető Intézet

Párbeszéd: durvul a helyzet a Petőben, a sérült gyerekek nem számítanak (03.16.)

Tovább folytatódik a konduktorok megalázása, a sérült csecsemők, gyerekek és felnőttek totális cserbenhagyása a Pető intézet kormány-közeli vezetésében. Az elmúlt héten 10 konduktor kényszerült arra, hogy elhagyja a Petőt, mert nem voltak hajlandóak aláírni a megalázó új szerződésüket, ami semmibe veszi 30-40 év munkáját, és ellehetetleníti sérült, kerekesszékes emberek életét – írja a közösségi portálon Szabó Tímea, aki kiemelt figyelmet fordít az egészségügy helyzetére. 
(Forrás: Népszava)

Ellehetetlenítik a Pető Intézetben dolgozók munkáját (03.16.)

A Pető Intézetet legtöbben a mozgássérült gyerekeket fejlesztő központként, iskolaként ismerik, kevesen tudják, hogy Pető András a konduktív pedagógia módszerét valójában felnőttekre, egészen pontosan a saját apjára fejlesztette ki. Ma 120 koponyasérült, gerincsérült, agyvérzéses, baleset után épülő, Parkinson-kóros, sclerosis multiplexes felnőtt jár az ambulanciára, ahol hét konduktor dolgozik velük. Vagyis csak dolgozott, mert március legelején négynek felmondtak közülük, egyet áthelyeztek, a két maradó konduktor pedig két hónapon belül nyugdíjba megy. A Petőt felügyelő kancellár szerint minden rendben.
(Forrás: Index)

Átminősítették őket, felmondtak a felnőttekkel foglalkozó konduktorok a Pető Intézetben 03.16.)

A szerződés-módosításra a Kancellária szerint azért van szükség, mert szerintük a felnőttekkel foglakozó konduktorok nem pedagógusok többé. "Az érintettek a köznevelési feladatok ellátásában nem vesznek részt, feladatukat a Pető András Főiskola szolgáltatási tevékenysége keretében végzik el, ezért nem sorolhatóak be pedagógus munkakörbe, még abban az esetben sem, ha végzettségük szerint konduktorok." Ugyanakkor a "szakmai szolgáltató" nevű munkakör betöltője a hatályos jogszabályok szerint nem oktathat, pedig a konduktorok oktatják a főiskolásokat gyakorlat közben, ugyanis a felnőtt ambulancián található az országban egyedül ilyen nagy létszámú csoport különböző típusú, és súlyossági fokozatú idegrendszeri sérült felnőttekből.
(Forrás: hvg.hu)

Kicsinálják a segítőket – Sorra távoznak a Pető Intézet konduktorai (03.18.)

Nem akarnak lerobbanni – Parkinson-kórban szenvedő felnőttek, sclerosis multiplexes vagy éppen stroke-on átesett betegek; illetve egy fiú, akinek feje a vonatból kihajolva oszlopnak csapódott, és az agya súlyosan sérült. Ők – sok százan – mind a Pető Intézetben tanultak meg állapotukkal a lehető legteljesebb életet élni. Pető András eredetileg felnőttekre fejlesztette ki a konduktív pedagógia módszerét, amelyért külföldről is idejárnak, hogy megismerjék a hazai rehabilitáció csúcsminőségét. Itthon azonban ezeknek a felnőttekkel foglalkozó konduktoroknak most olyan méltatlan szerződést kínáltak munkájuk folytatásához, amit nem írtak alá – így munkaviszonyuk megszűnt.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Egységes konduktori bértáblát akar a Párbeszéd (03.20.)

Az egyik jogszerűtlen állapotból a másikba esik a Pető Intézet kancellárja, ha a konduktorokat a pedagógus helyett a közalkalmazotti bértábla alá helyezi. Erről Szabó Tímea beszélt a Hír TV reggeli műsorban. A Párbeszéd társelnöke szerint a megoldás egy egységes konduktori bértábla létrehozása lenne, az erről szóló határozattervezetet már be is nyújtotta Balog Zoltán miniszternek.
(Forrás: Hirtv)

 

 

9. Pedagógia

Így kezdődött. Száz esztendeje alakult meg a Magyarországi Gyermekbarátok Egyesülete. Gergely Ferenc írása (03.16.)

Természetesen nem tanulság nélküli a Gyermekbarátok későbbi küzdelme sem a gyermekekért, saját fennmaradásáért a második világháború idején, utána, egy rövid bizakodó időszakban, majd pártállami „bedarálása”, nemkülönben 1992-es újrakezdése sem. Ezúttal a „hőskor” megmutatása volt a célunk.
(Forrás: Tani-tani Online)

A “rossz”, a cserfes és a magának való: egy iskola, ahol a gyerekek alkotják a szabályokat (03.17.)

Az alternatív iskolák mellett önszerveződő módon megjelent egy másik oktatási forma. Egyre több tanulócsoport alakul. Az okok sokfélék, egyes szülők szerint a kiscsoportos oktatásé a jövő, mások kifejezetten menekülőútvonalként tekintenek rá. Meglátogattuk a pócsmegyeri Malom-Alom diákjait. „Nagyon keskeny határ húzódik demokratikus nevelés és a teljes szabadon engedés között. Számomra fontos, hogy a gyerekeimnek legyen mozgástere, hogy dönthessenek dolgokról, és élmény legyen számukra a tanulás, de szem előtt kell tartanom azt is, hogy magántanulóként félévente vizsgát kell tenniük.”
(Forrás: 24.hu)

 

 

10. Esélyek

Mekkora siker, mintha kisgyerek lennék! Van nyolc iskolám – videó (03.14.)
Felnőtt nők, akik izgatottan, cukorkával a zsebükben indulnak útra Bagról Budapestre, hogy osztályozó vizsgát tegyenek, és végül meglegyen a nyolc általánosuk. Tudják, hogy nagy dolog, amit véghez visznek, hogy 5-10 év után visszaülnek az iskolapadba, hogy munka és gyerek mellett is képesek megtanulni értőn írni, olvasni, vagy akár bemagolni a megyéket. Semmi nem állhat az útjukba, hogy továbbtanuljanak, vagy akár jogosítványt szerezzenek. Papp Bojána és Magócsi Márton filmje ezekről a nőkről szól.
(Forrás: abcug.hu)

Az uzsorás gyerekének hiába magyarázod, hogy a tudás pénz (03.17.)

A tanárok ne azon méltatlankodjanak, hogy miért koszos a gyerek ruhája, és miért nincs megírva a házija, inkább vegyék a fáradtságot, menjenek be a hátrányos helyzetű gyerekek házaiba, és nézzenek körül, hogyan is élnek. Ezeket a gyerekeket tanulásra motiválni az egyik legnehezebb feladat, a buktatás és a jegyek semmit nem jelentenek nekik. Egészen mélyre kell ásnunk, hogy megértsük, mi mozgatja őket, miért viselkedik másképp az iskolában a közmunkás és az uzsorás gyereke.
(Forrás: abcug.hu)

L.Ritók Nóra: Képzések jól, vagy rosszul (03.18.)

A fő célunk mindig kettős volt: egyrészt a mobilitás fejlesztése, másrészt a helyben maradók munkavállalói képességeinek fejlesztése. Mindkettőre jellemző a fokozatosság, a belső késztetés kialakítása, és a hiányzó tudások pótlása is. Egy-egy területre csak annyit fordítunk, ami fontos a következő lépcsőfok megtételéhez. És csak úgy, hogy azonnal terep, vagyis munkalehetőség is legyen a fejlesztett képességekhez. Mert a nélkül értelmetlen minden. Ha nincs, ahol kamatoztathatja a tudását, csak pénzkidobás, időtöltés volt az egész.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Leiner Károly: Sikeres integráció – javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából1 2. (03.17.)

A beiratkozások után az iskola már ismeri leendő diákjai adatait, fel lehet tehát készülni a sajátos nevelési igényű gyermek, gyermekek fogadására. Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell! Egy alsó tagozaton jól induló integrációs folyamat csak akkor lesz hatékony, ha a felsős szaktanárok tovább viszik!
(Forrás: OFOE honlapja)

Szabó Anna: Teher és probléma (03.19.)

Akiknek a kezéből kivesznek minden eszközt, utolsó csapásként még azt is, hogy a gyerekeik ínség nélkül növekedve tanulhassanak, vajon képesek-e s utódjaik képesek lesznek-e a maguk terhének hordozására valaha is? Vagy ez nem cél? Mert egymás terheit nem hordozzuk, sőt biztatnak is minket, nem is kell, vigye csak mindenki a sajátját.
(Forrás: OFOE honlapja)


 

 

11. Gyermek- és ifjúságvédelem

Bicskei szexuális bántalmazás: kemény hangvételű jelentést írt az ombudsman (03.16.)

Székely László ombudsman is vizsgálatot indított az ügyben, amelynek most került nyilvánosságra az eredménye. A biztos szerint "a feladatra nem megfelelően felkészített és kiválasztott munkatársak, a személyi és a tárgyi feltételek, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkatársak számára elérhető szakmai-módszertani támogatás, valamint életpálya modell kidolgozásának jelenlegi hiánya a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz, mivel a jogsérelem közvetlen veszélyét állandósítja az intézményekben."
(Forrás: hvg.hu)

Zaklatással gyanúsított tanár – az „elbűvölő zsarnok”? (03.17.)

Okos és cinikus elnyomó, fiatal fiúk megrontója. Közkedvelt tanár, a diákjai imádták, csak éppen rágalmak áldozatává vált. Mindkét verziót hallottuk a zuglói Egressy Gábor Szakgimnázium szexuális kényszerítés miatt letartóztatott tanáráról – arról azonban, hogy pontosan mi is történt a férfi által szervezett programokon, senki sem szeretne beszélni. Hallgat az iskola, a rendőrség és a gimnáziumot fenntartó nemzetgazdasági tárca is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Összeállította: Szekszárdi Júlia

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.14.

TARTALOM

  1. Kilencosztályos iskola
  2. Új Nat
  3. Kritikus megnyilvánulások
  4. Pedagógusok Szakszervezete
  5. Középiskolai felvételi
  6. Tankönyvek
  7. Felsőoktatás
  8. Romák
  9. Integráció
  10. Gyermek- és ifjúságvédelem
  11. Külföld

 

 

1. Kilencosztályos iskola

Kilenc évfolyam: „kidolgozatlan elképzelés” (03.06.)

A PSZ elnöke szerint a terv nem rossz, de egyelőre kidolgozatlan.„A dolog nem újszerű, hiszen évek óta folyik arról az elmélkedés, hogy talán bővíteni kellene az általános iskola évfolyamait, azonban ehhez a tananyagot és a  pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani”. A PDSZ elnöke szerint az oktatás színvonalán nem feltétlenül javítana az átalakítás.
(Forrás: Hírtv)

Presztízsberuházás lehet a 9 osztályos iskola – Radó Péter (hanganyag) (03.06.)

A stadionokhoz hasonló, hatalma presztízsberuházás lehet az általános iskola 9 osztályosság tétele, mivel a kormány olyasmire készül rengeteg pénzt elkölteni, aminek a valóságos értelmét nem nagyon látjuk, és igazándiból indolkása igazándiból sincs – erről beszélt a Klubrádiónak nyilatkozó oktatási szakértő.
(Forrás: Klubrádió)

Nem lesz több évvesztes: alapdolgokat forgathat fel a kilencosztályos iskola (03.08.)

Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése. Nem lenne értelme például az évvesztességnek vagy az óvodai évhalasztásnak, de akár a tankötelezettség – most is alacsony – korhatára is tovább csökkenhet.
(Forrás: hvg.hu)

Másfél év nem elég – interjú Nahalka Istvánnal (03.08.)

Nem biztos, hogy a problémák megoldására a 9. évfolyam bevezetése lenne a megfelelő. Ezt mondta rádiónkban Nahalka István oktatáskutató. Azt azonban megerősítette, hogy a magyar iskolaszerkezetet meg kell változtatni. A szerkezeti változtatás fölösleges, ha a tartalom nem változik – mondta a szakértő. Nahalka István emlékeztetett, hogy ehhez nemcsak az oktatás büdzséjét kell megemelni, de például új tantermek is kellenek. Ezt másfél év alatt nem lehet előkészíteni. A társadalmi egyeztetés úgy nem folytatható tovább, ahogy most zajlik – tette hozzá Nahalka István. Hiányzik a vita, az egyeztetés és nincs szakmai előkészítés. Szépvölgyi István interjúja.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

Kunhalmi: Gumicsont a kilenc évfolyamos iskola (03.09.)

Kunhalmi Ágnes a Hír TV reggeli műsorában úgy fogalmazott: csak az oktatási ágazat kudarcáról akarják elterelni a figyelmet azzal, hogy most újból bedobták a 2011 óta időről időre felmerülő átalakítást. Az MSZP országgyűlési képviselője jó megoldásnak tartaná a plusz évfolyamot, de szerinte akkor lenne értelme bevezetni, ha a tananyagot nem központilag, propagandaanyagként állítják össze.
(Forrás: Hirtv)

Radó Péter oktatáskutató szerint látszatmegoldás a 9 osztályos iskola (03.10.)

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet. A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.
(Forrás: Eduline)

Egy alternatíva van – „választhatunk”; állásfoglalás az iskolaszerkezet átalakítására vonatkozó javaslat társadalmi vitájáról (03.09.)

A kormány egyetlen javaslatot, a saját elképzelését kívánja vitára bocsátani. Szó sincs változatokról, azok felmerülésének lehetőségéről. Szó sincs arról, hogy széles körű szakmai-tudományos előkészítésben lennének kidolgozhatók az érdemi alternatívák. Félő, hogy ismét a most már hét éve ugyanazon formában, antidemokratikusan szervezett „társadalmi egyeztetés” keretei között nyilváníthatunk majd véleményt, nyilván egymással szemben kijátszható, sokféle dicséretet, kritikát és javaslatot felvonultatva. Mitől változna ez? A Civil Közoktatási Platform attól tart, hogy a társadalmi vitának mondott színjáték a struktúra megváltoztatása körül ismét csak a kormány akarnok döntésének felszíni legitimálását szolgálja.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Forgács István: Kilenc osztályos iskola – új remény az országnak (03.09.)Ebben a pillanatban ez a legfontosabb teendő. Örülök, hogy a kormány meg meri majd lépni. Én, és sok tízezer pedagógus, meg persze rengeteg progresszív véleményformáló biztos vagyok benne, hogy határozottan örül most ennek a bejelentésnek, mert tudjuk, enélkül minden esély elszállna, hogy tegyünk valóban valamit a hazai cigány közösségek felzárkózása érdekében.
(Forrás: Mandiner)

 

 

2. Új NAT

Köznevelés – interjú Nahalka Istvánnal – videó (03.07.)

Jön a kilencosztályos iskola, érkezik az új Nemzeti alaptanterv is. A kormányzati terveket Nahalka István egyetemi oktatóval elemzi Szöllösi Györgyi. Nahalka a 10 éves egységes általános képzést tartaná optimálisnak. Ezután jöhetne a 2-3 éves középfokú oktatás. A megalapozott döntéshez azonban az egészet újra kellene gondolni, és nem össze-vissza dobálódzni a számokkal. A problémát általános szinten kell megragadni, alapos reform lenne a cél, hogy a minőség javuljon. Az új NAT megalkotásához nem elegendő két év.
(Forrás: Hirtv)

Jön a nemzeti keresztény alaptanterv (03.07.)
A miniszteri biztos, Csépe Valéria szerint a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal "szakmailag megfelelően összetett". Arra a kérdésünkre, hogy a "széleskörű szakmai viták" továbbra is csak a köznevelési kerekasztalon belül zajlanak-e, nem kaptunk egyértelmű választ. " "A Történelemtanárok Egyletének sem kell véleményeznie a koncepciót. Mi fogjuk kezdeményezni a szakmai megbeszéléseket, aki jön, az jön, aki nem, azzal én nem tudok mit kezdeni" – válaszolta.
(Forrás: Népszava)

 

 

3. Kritikus megnyilvánulások

Hasítanak az egyházak az iskolás gyerekek körében (03.07.)

Az etikaoktatás helyett hit- és erkölcstanra beíratott gyerekek harminc százaléka nincs megkeresztelve, további ötven százalékuk az egyházhoz aktívan nem kötődő családban nevelkedik – derült ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felméréséből.Kató Csaba, a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségének szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a nem vallásos szülők döntése és bizalma egyszerre megtiszteltetés, evangelizációs lehetőség és olyan kihívás, amely egészen új szemléletet kíván a hitoktatóktól.
(Forrás: Eduline)

Fegyveres őröket állítanak az érettségi tételek mellé (03.07.)

A hétfő megjelent Magyar Közlönyben kijött egy kormányrendelet, amivel szigorítják az érettségi vizsgaszabályzatát. feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását kell megszerveznie, hanem a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig acsomagolás helyszínén a feladatlapok élőerős fegyveres védelméről is gondoskodnia kell. 
(Forrás: 444.hu)

Mire jó a többosztályos gimnáziumi rendszer? Bebetonozni az elit pozícióit (03.08.)

A nyolcosztályos gimnáziumban a magyar elit gyerekei tanulnak, hatosztályosban a felső-középosztályból származók, a többieké a hagyományos négyosztályos. Csak a gimnáziumból nem hajlandó engedni a magyar szülő, bármennyire akarja is a kormány.
(Forrás: hvg.hu)

Nekik 9: rámegy az ország az újabb és újabb katasztrofális iskolareformokra (03.09.)

Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
(Forrás: hvg.hu)

Kettős látás oktatásügyben (03.09.)

Az ország eltérő vidékeiről, de különösen Budapestről, egyre több magániskoláról kapunk hírt. Ezek magas tandíjjal működnek, de garantálják a színvonalas gimnáziumi alapozást, a nyelvoktatást, az egyetemi továbbtanulást. A társadalmi elit formailag támogatja a központosítást, gyerekeit mégsem az ,,ingyenes” állami oktatásba, hanem a drága magániskolába küldi. Egyetem után ezek a fiatalok vezetők, a társadalom új elit tagjai lesznek.
(Forrás: Gépnarancs)

 

 

4. Pedagógusok Szakszervezete

Galló Istvánné: Vissza kell állítani az iskolaigazgatók szakmai önállóságát (videó) (03.09.)

A PSZ elnöke elmondta, hogy nem elégedettek a Klebelsberg Központ átalakításával. Modellezés nélkül vezettek be megint egy új rendszert. Most sem kapták meg az intézményvezetők a szakmai autonómiát. Az intézmény nem maga dönt a gazdálkodásáról, mindenhez a tankerület hozzájárulását kell kérni. A tankerület veszi át az önkormányzattól az üzemeltetés feladatát. A központosítás megbukott, de a tankerületek létrehozása nem jelenti azt, hogy az iskolák visszakapják a szakmai szabadságot. Az innováció így lehetetlenné válik, és ennek az egésznek a legnagyobb vesztese a gyerek.
(Forrás: Inforádió)

Galló Istvánné: rémisztő a kormány bejelentése (03.09.)

A PSZ vezetője szerint ők még a 10 osztályos általános iskolát is el tudnák fogadni, de az óvoda és iskola közti átmeneti évfolyamot – ami a kormány terve – nem tudják támogatni. Az is praktikus kérdés szerinte, hogy például hogy férnek el az iskolaépületekben a plusz évfolyam osztályai, mert könnyen az lehet a vége, mint a mindannapos testnevelésnek, amikor a folyosón tesiztek a diákok.
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Középiskolai felvételi

Elmúlt évek néhány felvételi adata (budapesti gimnáziumok) (03.09.)

Időről időre kapunk saját kigyűjtésű adatokat erejüket és idejüket nem sajnáló szülőktől, pedagógusoktól, akik megpróbálják az információ hiányt saját gyűjtéssel és az OH honlap eldugott zugaiban megbúvó adatokkal enyhíteni. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok nem teljesek és nem is 100%-osan ellenőrzöttek, tájékozódásként azonban így is segíthetnek a felvételi jelentkezés március 16-17-én esedékes utolsó sorrend változtatásakor.
(Forrás: CKP info)

Idegőrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért – van, ahol tízszeres a túljelentkezés (03.11.)

Királyi út – így nevezik az oktatási szakirodalomban azt, amikor egy gyermeket a szülei a legjobb képzéseken át a biztos jövőbe vezetnek. Ennek egyik állomása Magyarországon a szerkezetváltó középiskola, azaz a hat- és nyolcosztályos gimnázium. A szülők sem véletlenül adnak bele apait-anyait, hiszen, mint az például a HVG legutóbbi középiskolai rangsorából is kiderül, az első tíz helyen álló középiskolából kilencben van hat- vagy nyolcosztályos a képzés, vagy legalábbis indítottak ilyen osztályt.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Tankönyvek

Míg Kínában hódítanak a Mozaik tanykönyvei, itthon jövőre lejár az engedélyük -videó (03.09.)

A szegedi cég digitális és papír alapú természettudományos tankönyveit egy kínai kiadó vette meg. Az iskolarendszeren kívüli oktatásban akarják felhasználni ezeket. A Mozaik magyar nyelvű tankönyveinek az engedélye jövőre jár le, és úgy tudni, hogy az oktatási kormányzat nem fogja meghosszabbítani. Azt a kritikát kapták, hogy főképp digitális könyveik elkényelmesítik a tanárokat.
(Forrás: Szeged TV)

Középiskolások, figyelem! Készül az új töriatlasz, jövőre már ezt használjátok (03.13.)

A 2017/18-as tanévben már használható lesz az új atlasz, amely a 2015-ben kiadott térképgyűjtemény harmadik kiadása – közölte Katona Csaba. Az elkészítése során figyelembe vették az első két kiadást ért kritikákat, véleményeket is – tette hozzá.Mint elmondta: igyekeztek olyan összetett, bonyolult folyamatokat ábrázolni, amelyek továbbgondolásra ösztönzik a diákokat.
(Forrás: Eduline)

 

 

7. Felsőoktatás

Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni (03.08.)

A szaktárca, a képzőintézmények és a KK munkacsoportot alakítottak, amely azt vizsgálja, a képzési oldalon milyen pedagógusi létszámra lenne még szükség – idézi a Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta azt is: eddig Kelet-Magyarországon nem volt lehetőség ilyen tanulmányokra, de most Debrecenben és Nyíregyházán is nyílnak képzőhelyek.
(Forrás: Eduline)

A kormány családtudományi szakot indít az ELTE-s gender szak ellen (03.08.)

Balog Zoltán és az általa irányított Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) teljes erőből nekimegy az ELTE-n ősztől elinduló társadalmi nemek tanulmánya szaknak. A miniszter a szerdai „Női lélek – nőként élek” elnevezésű, Magyar Tudományos Akadémián tartott nőnapi konferencián jelentette be, hogy az Emmi ellenszakot indít a Budapesti Corvinus Egyetemen családtudományok néven.

Teljesen új képzést vezetnek be az orvosi egyetemeken, itt vannak a részletek (03.11.)

A népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Magyarországon 2000-ben indult egyetemi szintű ápolóképzés célja korábban a majdani oktatók kinevelése volt. Ezt alakították át most úgy, hogy – a nemzetközi elvárásoknak megfelelően – illeszkedjen a gyakorlatorientált egyetemi képzési típusokhoz.
(Forrás: Eduline) (Forrás: Index)

 

 

8. Romák

„Mi romáknál…” Szocializációs mintázatok egy észak-magyarországi község romungró lakossága körében. Makrai Kata írása (03.08.)

A nevelők „többnyire az olyan megnyilvánulásokat, amelyek nem részei a magyar életformának, a lemaradás okaiként azonosítják, negatívan értékelik és a (…) «hibás szocializáció» eredményének vagy a «szocializáció hiányának» tulajdonítják.” Ezek a téves oktulajdonítások pedig negatívan befolyásolják a gyermekek iskolai előmenetelét például a rejtett tantervek vagy a Pygmalion-effektus által.
(Forrás: Tani-tani Online)

Hencidáról indult, Párizsba készül az egyetlen roma pannonhalmi bencés diák (03.13.)

Hamarosan az ország egyik legnevesebb gimnáziumában érettségizik a 18 éves hencidai roma fiú, Ötvös Pisti, az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány ösztöndíjasa. Ha jól veszi ezt az akadályt, szabad útja lesz a legjobb magyar egyetemekre. A családjától való elszakadás volt az ára, hogy kinyíljon számára a világ.
(Forrás: abcug.hu)

 

 

9. Integráció

Leiner Károly: Sikeres integráció – Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából (03.08.)

Az iskolák számára kötelezettségként írja elő a törvény, hogy rendelkezzenek az integráláshoz szükséges feltételrendszerrel, teremtsék meg azokat. Ez azt is jelenti, hogy csak azok az iskolák integrálhatnának, ahol ezek a feltételek megvannak. Tudom, hogy a legtöbb intézmény a helyi Önkormányzat nyomására írta be Alapító Okiratába az integrációt úgy, hogy annak nincsenek és nem is voltak meg a feltételei. Tette csak azért, hogy ne csökkenjen drasztikusan a tanulólétszám és ha ilyen áron is, de megmaradjon az iskola a csökkenő születésszám mellett.
(Forrás: OFOE honlapja)

Cigány jöhet az osztályba, fogyatékos kösz ne (03.12.)

A méltányosság egy szép és magasztos eszme az oktatásban, de inkább csak mások bőrére kísérletezzenek vele. A gyakorlatban, saját kontóra, ha lehet, inkább ne jöjjenek az osztályba sem eltérő képességű, se cigány, leginkább pedig fogyatékkal élő gyerekek.Nagyjából így foglalható össze annak az online felmérésnek a méltányos oktatásról szóló része, amit az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete készített tavaly ősszel pedagógusok, diákok és szülők megkérdezésével.
(Forrás: Index)

L. Ritók Nóra: Hazugságok (03.12.)

Az egyházi-állami iskola deszegregációs célú egyeztetésén felmerült egy eset. Egy SNI (sajátos nevelési igényű) gyereket az egyházi iskola azzal utasított el, hogy nincs gyógypedagógusuk, menjen az állami iskolába, ott kap majd megfelelő képzést. Közben pedig az alapító okiratukban ott van, hogy oktatják az integrálható SNI gyereket is (a gyerek a diagnózisa alapján integrálható volt). Az egyházi iskola igazgatója az eset kapcsán elmondta, hogy azért utasította el, mert náluk csak azokat veszik fel, akik a keresztény értékek szerint élnek, és tartják a tízparancsolatot.  És nem tanítanak olyat, aki hazudik. Az anyuka pedig hazudott azzal, hogy nem mondta meg, a gyerek milyen állapotban van. És aki így kezdi, annak náluk nincs helye.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

 

 

10. Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyerek a legjobb befektetés – Herczog Mária (hanganyag) (03.03.)

A gyermekvédelem összetett dolog, és míg ezt nem értjük meg, nem lesz hatékony gyermekvédelem Magyarországon. A közgazdász, családszociológus és gyermekvédelmi szakértő szerint van Magyarországnak van helyes megállapításokat tartalmazó gyermekvédelmi törvénye és a gyermekszegénység elleni hosszútávú stratégiája, csak éppen nem alkalmazzák ezeket.
(Forrás: Klubrádió)

Durvaságok történtek a zalai gyermekotthonban: leváltották az igazgatót, négy munkatárs ellen nyomoznak (03.08.)

Verték a gyerekeket, jogellenesen tartották őket fogva, cigarettával jutalmazták, a dohányzás megvonásával büntették őket, oktatásukba belebetonozták a hátrányukat – ezeket állapította meg az ombudsman, és lett is következménye.
(Forrás: hvg.hu)

Andy Vajna kívánsága miatt módosítanának a gyermekvédelmen (03.08.)

Vajnáék a kiskorúak szereplésének gyámhatósági engedélyeztetése, az engedélyeztetési folyamat könnyítése érdekében kérték a jogszabályok módosítását. Azt is szeretnék, ha a kiskorúak éjszakai munkavégzését engedélyeznék filmforgatáskor. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma utasításba adta, hogy a munkatársak találjanak erre valamilyen megoldást. A minisztériumban el is készült a kiskorúak foglalkoztatásának gyámhatósági engedélyezésével kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat.
(Forrás: Index)

 

 

11. Külföld

Önpusztításba menekülnek a szíriai kamaszok (03.07.)

Számtalan gyerek tapasztalja meg a már-már elviselhetetlen mértékű, „toxikus” stresszt a polgárháborús Szíriában, és sokan önpusztítással reagálnak rá – írta keddi jelentésében a Save the Children nemzetközi segélyszervezet. A gyerekek nem érzik magukat biztonságban sem otthon, sem az iskolában, és a folyamatos rettegés miatt sokuknál vizelet-visszatartási, illetve beszédproblémák alakulnak ki. Akadnak olyanok is, akik teljesen megnémultak az immár hat éve tartó polgárháborúban átélt borzalmak miatt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nagy baj lesz a brit egyetemeken, ha az EU-állampolgárok nem maradhatnak (03.13.)

A legrégebbi angliai egyetem 35 college-ának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre. Ha ők elvesztik nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási jogosultságait, az óriási kárt okozna Oxfordnak, és tekintettel az egyetem kutatási tevékenységére, az Egyesült Királyság egészének is – áll a nyílt levélben.
(Forrás: Eduline)

Összeállította: Szekszárdi Júlia