Fellebbezési kisokos szakgimnáziumi érettségikhez 2017-ben

Az alábbi információkkal azoknak szeretnénk segíteni, akik 2017-ben szakgimnáziumban érettségiztek, és méltánytalannak, problémásnak, vagy akár jogsértőnek találják az érettségi vizsgájukat.
 

Mire való a fellebbezés?

Az érettségid eredményét megtámadhatod: jogod van fellebbezni ellene, ha jogsértőnek tartod az értékelést. Lejjebb találsz példákat olyan esetekre, amikor jogsértő lehet az érettségi értékelése — de megmutatjuk azokat a tipikus eseteket is, amikor nem járhat sikerrel a fellebbezés.
 

Mikortól és meddig élhetek fellebbezéssel? Hová kell először fordulnom?

Az érettségi döntést követő 5 (öt) napon belül lehet a fellebbezést benyújtani. (Figyelem: a hétvégi napok is beleszámítanak!) A döntésről akkor értesülsz, amikor az érettségi részeredményét kihirdetik. Az írásbeli vizsga eredményét az osztály szóbelijének megkezdése előtt kell kihirdetni, a szóbeli eredményét az osztály szóbelijének befejezése után: innentől számítva van 5 napod a fellebbezésre. (Az írásbeli eredményéről hivatalosan elvileg a szóbeli kezdetén értesülsz. Ez akkor is így van, ha már jóval korábban sejted vagy tudod az eredményt. Ezért akkor sem kell korábbi időponttól számolni az 5 napot, ha valamilyen okból a Te írásbelid eredményére nem térnek ki a szóbeli megkezdése előtt.) Ha valamiért nem tudod benyújtani a fellebbezést (pl. megbetegedsz), a szüleidnek is joga van azt megírni és/vagy benyújtani. A fellebbezésről 3 (három) munkanapon belül döntenek.

A fellebbezést mindig az igazgatóhoz kell benyújtani abban az iskolában, amelyik az érettségi jelentkezésedet fogadta. Viszont nem neki kell címezned a fellebbezést! Ő csak továbbítja a címzettnek. Végig az igazgatóval fogsz kapcsolatban állni. Javasoljuk, hogy készíts másolatot a fellebbezési kérelemről, mielőtt benyújtanád, és az igazgatótól kérj írásbeli átvételi elismervényt is, amikor benyújtod. Ezen az oldalon megtalálod, kinek kell címezned a fellebbezést attól függően, hogy milyen típusú vizsgabizottságnál vizsgáztál.

FIGYELEM! A fellebbezési jogot nem lehet "elveszíteni". Mindegy, hogy korábban megnézted-e az írásbeli dolgozatodat vagy sem, és az is mindegy, hogy ha megnézted, tettél-e észrevételeket a dolgozatoddal kapcsolatban vagy sem. Így is, úgy is jogod van fellebbezni az eredmény ellen. Akkor is, ha még mindig az írásbeli értékelést tartod jogszerűtlennek. Az észrevétel és fellebbezés tehát teljesen független egymástól, erről több információt találsz a TASZ érettségi jogorvoslati tájékoztatójában."

 

 

Mit kell beleírnom a fellebbezésbe?

Nincsenek formai követelmények, de a következő három dolgot mindenképp bele kell írnod:

  1. Ki vagy? (Név, lakcím, középiskola neve, emelt szintű vizsga esetén a vizsgázói azonosítód.)
  2. Melyik vizsga értékelése ellen fellebbezel? (Vizsgatárgy neve, közép- vagy emelt szint, írásbeli és/vagy szóbeli, vizsga pontos dátuma és időpontja, helyszíne.)
  3. Miért tartod jogsértőnek az értékelést? (Tények, érvek, lehetőség szerint mellékelt bizonyítékok.)
     

Milyen, ezen az úton nem orvosolható panaszokat jeleztek eddig az érettségizők a szakmai ágazati érettségivel kapcsolatban?

A kötelező szakmai ágazati érettségi bevezetése álláspontunk szerint alkotmányos alapelveket sértett. De ennek kivizsgálása sajnos nagyon lassú eljárásokban történik, amelyek itt és most nem tudnak Téged jobb eredményhez segíteni. A legtöbb panasz a rossz vagy rosszul bevezetett szabályozás következménye (kevés idő volt a felkészülésre, nem azon a nyelven kellett vizsgázni, ahogy az adott tárgyat tanulták stb.). Ezek az esetek méltánytalanok, de nem befolyásolják az értékelés jogszerűségét. Ezért fellebbezésre sem adnak lehetőséget.

Nem lehet fellebbezni amiatt, hogy

  • túlságosan nehéz volt a feladatsor,  vagy függvénytáblázat nélkül aránytalanul nehéz volt a feladatsor megoldása,
  • az érettségi követelmények eltértek attól, amire a négy vagy öt év során készültek,
  • nem lehetett olyan segédeszközt használni, amit korábban lehetett,
  • az adott tárgyból, ill. a vizsga nyelvén nem volt minta feladatsor,
  • az érettségi írásbeli feladatsora tartalmában, arányaiban, nehézségi fokában nem felelt meg az minta-feladatsornak.

Vannak azonban olyan, leginkább feltehetően a „kapkodásból” fakadó hibák, melyek esetében érdemes lehet jogorvoslatot kérni, fellebbezni az érettségi eredménye ellen.
 

Mely esetekben érdemes eljárást indítani?

Az érettségi eredménye ellen csak akkor fellebbezhetsz, ha jogsértő módon értékeltek. Ha például nem javították ki az egyik feladatot, vagy a vizsgabizottság egyik tagja nem volt ott a szóbeliden, akkor megsértették az érettségi vizsga szabályait. Ilyenkor az érettségi értékelése jogszerűtlen, vagyis fellebbezhetsz. Ennek részleteit lásd itt.

Tipikus, fellebbezésre okot adó jogsértések lehetnek a következő esetek:

Hibás javítás:

  • Nem fogadtak el a javítókulcs szerint elfogadható megoldást.
  • Kevesebb pontot kaptál egy megoldásra, mint amennyi a javítókulcs szerint járna.

 Hibás, hiányos feladatsor, javítókulcs:

  • A javítókulcs nyilvánvalóan nem a helyes megoldást tartalmazza, például hibás számítást mutat be helyes megoldásként.
  • Más, de egyértelműen jó megoldást írtál, mint ami a megoldókulcsban szerepel.
  • Szakmai hiba, nem egyértelmű megfogalmazás, idegennyelvi érettséginél értelemzavaró nyelvi hiba  a feladatsorban és/vagy a javítókulcsban.
  • A feladatsorban olyan témakörből volt feladat, amely nem szerepelt a jogszabályban megjelent követelményeknek között, amelyeket itt találsz vizsgatárgyanként.

Felkészülési idő, segédeszközök megvonása:

  • Nem engedtek annyi időt a felkészülésre, mint amennyit a jogszabály előír.
  • Nem engedték, hogy használj jogszabály szerint megengedett segédeszközt – például számológépet, ahol ezt szabad.
  • A sajátos nevelési igény vagy tanulási nehézség miatt járó többlet felkészülési időt nem adták meg, vagy a speciális segédeszköz használatát nem engedték meg, pedig a szakértői bizottság véleményéből az következne, hogy ezekhez jogod van.
  • Tanulási nehézség miatt feladattípusok alóli mentesítés nem volt megoldott, pl. számítási feladatot is pontozták.
     

Milyen következményre számíthatok, ha fellebbezek?

A sikeres fellebbezésnek kétféle következménye lehet: vagy megváltoztatják az érettségi (rész)eredményt (pl. megadnak pontokat), vagy pedig megismételtetik a vizsga egy részét. A szóbeli vizsga esetén csak a megismétlés lehetséges, hiszen a szóbeli teljesítményed nem rekonstruálható. Szintén csak a megismétlés lehet megoldás, ha például megengedett segédeszközt nem használhattál. Ilyenkor nem kaphatsz “pluszpontokat”, hanem csak egy lehetőséget arra, hogy a segédeszközzel mutasd meg a tudásod.

Ha sikertelen a fellebbezés, vagyis a hatóság nem talál jogsértést, akkor nem változik az eredeti érettségi eredményed.
 

Ha meg kell ismételnem egy vizsgarészt, ez még beszámít az idei felvételibe?

Jó eséllyel igen. A vizsga megismétlésére a hatóságok igyekeznek minél előbb lehetőséget adni. (Írásbeli vizsgához például fel tudják használni a már elkészült, de az idei érettségire nem kisorsolt feladatsorokat.) Ha mégis előbb születik meg a felvételi döntés, és Te azért nem jutsz be a felsőoktatásba, mert közben megfellebbezted az érettségid eredményét, erre hivatkozva magát a felvételi döntést is megfellebbezheted.

A megismételt vizsgarész eredménye lehet jobb, ugyanolyan vagy rosszabb, mint az eredetileg megírt vizsgarész eredménye.
 

Van-e bármi kockázata rám nézve, ha fellebbezek?

 A fellebbezéskor a hatóságnak joga van vizsgálni az egész vizsgadolgozatodat. Elvben tehát változhat az értékelés a dolgozat olyan részeiben vagy olyan okokból is, amelyeket nem említettél a fellebbezésben. Valószínűtlen ugyanakkor, hogy a javítási útmutató szerint helyesen javított dolgozat eredményét rontaná a fellebbezés.

Ha a fellebbezés eredményeképp az érettségid egy részét meg kell ismételned (ld. fent), a megismétlésig nincs érvényes vizsgajegyed. Ez a felsőoktatási felvételi pontszámításnál probléma lehet. De ha az időben szerzett vizsgajegy hiánya miatt nem vesznek fel, a felvételi döntés ellen később szintén tudsz fellebbezni.
 

Milyen költségei lehetnek egy esetleges pernek? Tud-e ebben nekem bárki segítséget, támogatást nyújtani?

A fellebbezés nem per, és teljesen ingyenes. Ha a fellebbezés eredményével se vagy elégedett, utána bírósághoz fordulhatsz. Utóbbi esetben a bírósági felülvizsgálatnak már van illetékköltsége. Ez néhány tízezer forintra rúghat. Ha azonban a fellebbezés sikertelen, az eddigi gyakorlat alapján valószínűtlen, hogy a bírósági felülvizsgálat sikerre vezetne. Ezért csak különösen indokolt esetben érdemes egyáltalán próbálkozni a további, költséget jelentő bírósági eljárással.
 

Hol kaphatok további információkat?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) érettségi jogorvoslati útmutatója részletesebben írja le a tudnivalókat.

Az Oktatási Hivatal tudja a legtöbb naprakész információt adni. Elérhetőek az info@oh.gov.hu e-mail címen, vagy pedig a 06-1-3742382-es telefonszámon (Köznevelési Programok Főosztálya). A szűk határidők miatt inkább telefonálj, ne várj az e-mail válaszra!

Reklámok

Botrány a szakmai érettségin: a Tanítanék, a CKP és a TASZ jogsegélyt kínál!

Bár a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Független Diákparlament hónapokon át adta a vészjelzéseket a kötelező szakmai ágazati érettségi nem megfelelő előkészítettségéről, az oktatásirányítás csak azért is lenyomta azt az érintettek torkán, 30.000 szakgimnazista kárára. Május 17-től, a szakmai írásbeli napjától kezdve gyűjtjük az érintettetek tapasztalatait online felületünkön. A legtöbb problémáról a gépészettel kapcsolatban számoltak be a diákok és a tanárok – és június 14-én végre az Oktatási Hivatal is lépett, és tájékoztatta az iskolákat a feladatsorok hibáiról! Csakhogy jóval azután, hogy a vizsgázók a feladatlapokba betekinthettek! Hogy most mi a teendő? A TASZ jogi és a Civil Közoktatási Platform oktatási szakértői segítségével információs csomagot állítottunk össze azoknak az érettségizőknek, akik hivatali és jogi lépéseket kívánnak tenni az ügyben. Az információk bármilyen szakiránynál hasznosak lehetnek, nemcsak a gépészetnél.

"A feladatsorokért felelős, a NSZFH által működtetett tételkészítő bizottsága gépészet ismeretek magyar nyelvű középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatlapjának Szerkesztést igénylő feladatok részében a 3. feladat c) és d) pontjához tartozó megoldást javította. A módosítást honlapunkon a javítási-értékelési útmutatóban átvezettük. … A késői módosításért a tételkészítő bizottság elnézést kér." – többek között ez áll abban a hivatalos levélben, melyet egy szakgimnáziumi tanár juttatott el hozzánk. Ám úgy tűnik, a nagy kapkodásban még a javítást sem sikerült hibátlanul teljesíteni, a pedagógus némi iróniával hozzátette: „Apró malőr, hogy a Szerkesztést igénylő feladatok egy másik (eredetileg sem hibás) szekció; amiről szó volt, az a Számítást igénylő feladatok szakasz. Hálistennek ezt már alig rontották el; a végeredmények már jók. Egy közbenső képletben mégis bent maradt az előjelhiba…”

A gépészet egyébként az a szakma, ahol egészen érthetetlen módon nem lehetett függvénytáblázatot használni, és ráadásul ez az információ (is) csak december végén, a vizsgák előtt négy hónappal derült ki. A szaktanárok jelezték, hogy a minta-feladatsor indokolatlanul nehéz, a korábbi években csak emelt szinten lehetett ilyen nehézségű kihívással találkozni – hiába. Ebből az ágazatból általában a Műszaki Egyetemen tanulnak tovább a diákok, vizsgájuk nehézségi foka, komplexitása és a függvénytábla „letiltása” miatt már eleve komoly hátrányba kerültek a gimnazistákhoz képest. Az pedig, hogy végül olyan feladatokat kaptak, hogy az egyik helyen rossz irányba mutat a vektor, a másik helyen hiányzik a rajzról egy furat, és még sorolhatnánk, tovább fokozza a helyzet abszurditását. Palkovics László, oktatási államtitkár, aki szakmáját tekintve egyébként gépészmérnök, legalább erre odafigyelhetett volna.

Sajnos azonban nemcsak a gépészeti tanulókat érte méltánytalanság az érettségin. A kéttannyelvű szakgimnáziumok esetében a tanulók értelemzavaró nyelvi hibákról számoltak be nekünk az írásbeli kapcsán. Mint írják: „Úgy látszik, a feladat megírójának is problémája volt a szaknyelvvel.” A szaknyelvet egyébként olyan szakmai tantárgyak esetén is elvárták a vizsgázóktól, amiket magyarul tanultak. Sőt, még a minta-feladatsor is csak magyarul került fel az internetre – csak az „előírásokból” derült ki, hogy egyébként vizsgázni majd idegen nyelven kell, melyhez azonban se tankönyv, se feladatsor… Sok helyen nyelvtanárok fordították le a szakszövegeket, hiszen „a 32 órájukba belefér”.

Az írásbelik kezdete előtt egy szűk héttel, sokadik beadványunkra Palkovics László államtitkár nagy kegyesen végre írásba adta, hogy „azok a tanulók, akik rendelkeznek valamilyen részleges felmentéssel vagy könnyítéssel tanulási nehézségük miatt, azt a szakmai ágazati érettségin is igénybe vehetik” – ám ennek nem voltak meg az objektív feltételei. Például nem dolgoztak ki pontozási rendszert, mely lehetővé tenné, hogy a diszkalkuliás vizsgázóknál a számítási feladatok eredményeit ne kelljen a végeredménybe beleszámítani. És egyáltalán – a legtöbb iskolába egyszerűen el sem jutott az információ, hogy a könnyítések igénybe vehetőek.

Sajtóhibákról, elírásokról a legkülönbözőbb ágazatok esetében kaptunk egyébként jelzéseket. Amint arról is, hogy a vizsga feladattípusai jelentősen eltértek az (ágazatonként egy, azaz egy darab) minta-feladatsortól. 

Szeretnénk biztatni tehát minden érintettet, hogy tekintse meg információs csomagunkat, és tegye meg a szükséges lépéseket, a saját és a következő generációk érdekében. Ugyanis azok a szakgimnazisták, akik most fejezték be a 9. osztályt, megint egy új rendszer szerint fognak érettségizni, ami szokás szerint szintén nincs még kidolgozva. Fontos, hogy legalább ők ne járjanak úgy, mint a 2017-ben érettségizők, akiket az (azóta mély hallgatásba burkolózott) Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa csak „mártírgenerációnak” nevezett. Hiszen olyanok vették át a képzésük irányítását és „megreformálását”, akiknek abban sem szakértelmük, sem tapasztalatuk nincs.

SAJTÓFIGYELŐ 2017.06.09.

Az utóbbi idők vezető híre a BTMN felmentésének megszűntetését is magában foglaló törvény. Az indulatokat jelzi, hogy ez a rendelkezés mint Lex Tajgetosz híresült el. S bár többen túl erősnek tartják ezt az elnevezést, a közoktatási helyzet olyan zuhanórepülésben van, hogy a hangulat szinte megköveteli ezt az erős metaforát. A gond valójában a teljes rendszerrel van, amely lehetővé teszi, hogy egyre több, különböző okokból beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerek helyzete váljon a jelenleginél is reménytelenebbé.

“SAJTÓFIGYELŐ 2017.06.09.” Tovább olvasása

Nyílt levél Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa részére az Áder Jánosnak küldött, a "Taigetosz-törvény" aláírására biztató levele kapcsán

Tisztelt Aáry-Tamás Lajos  Úr!

Nyílt levéllel fordulok Önhöz, mivel a hivatalos út reménytelenségéről van némi tapasztalatom: a Civil Közoktatási Platform szakértőjeként egyik aláírója voltam a szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos panaszbeadványnak, amelynek sorsáról  négy hónap, számos e-mail és a titkárságról visszapattant számos telefonos megkeresés után sincs semmi információnk.

Az egyetlen visszajelzést is – amiben arról tájékoztatott, hogy a beadványt továbbította – csak egy Önnek írt nyílt levéllel tudtuk kiprovokálni.

Hátha ennek a levélnek is lesz valamilyen hatása.

Oktatási Biztos Úr a sajtóban Taigetosz törvénynek titulált, a BTMN tanulóktól az osztályzás alóli felmentés lehetőségét elvevő törvénymódosításról azt nyilatkozta a sajtónak, hogy véleményalkotás előtt konzultál gyógypedagógusokkal.

A nyilatkozat megjelenése után azonnal levelet írt Önnek az atipikus fejlődési, köztük a tanulási nehézéggel küzdő gyermekek oktatásának legismertebb hazai szakértője, dr. Gyarmathy Éva  klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. Levelében többek között azt írja:

„Az atipikus fejlődésű gyerekek nem fognak megtanulni írni, olvasni vagy számolni attól, hogy megbuknak vagy gyenge osztályzatokat kapnak, ha továbbra sem hatékony módszereket használó oktatásban részesülnek. Jó eséllyel sokan sajátos nevelési igényűvé válnak, és ezzel tovább terhelik az amúgy is túlterhelt ellátó rendszert.”

Erről a levélről azonban Ön ugyanúgy nem vett tudomást, mint a szakgimnáziumi ügyben Önhöz intézett e-mailjenkről, és Áder Jánosnak írt tájékoztató levelébenamelyben a törvénymódosítás aláírását javasolja – azt írja, hogy a gyógypedagógusok támogatják a törvénymódosítást.

Levelében egyetlen teendőnek a szülők megnyugtatását nevezi: aki rendelkezik felmentéssel, annak nem kell aggódnia – írja –, hiszen a rendszert 2030-ig felmenő rendszerben vezetik be. Amely állítás igazsága ráadásul nem is egyértelmű: a törvényből nem világos, hogy a 2018 után esedékes felülvizsgálatokon meghosszabbíthatóak-e a korábban kiadott felmentések.

Most is az történt tehát, mint a szakgimnáziumi érettségi vagy a diákparlamenten elhallgattatott diák esetén: az első fülbe súgott vagy nyilvános együttérző nyilatkozatok után Ön most is megtalálta a módot arra, hogy ne kelljen határozottan kiállnia az alapjogokat sértő kormányzati intézkedések ellen.

Nem vitatom, hogy vannak a változtatást támogató szakemberek, tudom, hogy vannak, akiknek fontosabb egy definíció, mint az, hogy egy létező problémát a gyermekek érdekeinek megfelelően kezeljünk.

Nem etikus azonban a szakmai vélemények között aszerint „csemegézni”, hogy melyik felel meg a kormány álláspontjának, és ne az határozza meg azok súlyát, hogy a speciális problémához ki ért jobban.

Fel szeretném hívni a figyelmét három olyan, az intézkedés veszélyeire figyelmeztető állásfoglalásra, amelyeket a minisztériumhoz is időben eljuttattak:

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya állásfoglalása

A gyógypedagógus-képzést végző felsőoktatási intézmények egyeztetett állásfoglalása

A TASZ alapjogok sérülésére figyelmeztető szakmai állásfoglalása

Felhívnám továbbá a figyelmét arra, hogy a „szakma” ebben az esetben nem csak a gyógypedagógusokat jelenti: a BTMN gyermekekkel nem gyógy-, hanem fejlesztő pedagógusok foglalkoznak, az értékelés alól felmentett gyerekekkel elért sikereikről és a felmentés elmaradása okozta károkról ők tudnak beszámolni.

Nekik nincs érdekképviseletük, szakmai szervezetük, így egységes állásfoglalást nem adtak ki. A hivatalostól eltérő véleményüket közalkalmazottként nyilvánosan nem is képviselhetik. Tapasztalataikról azonban tájékozódhat, ha meghallgatja a témában tartott szakmai fórumon elhangzott beszélgetést, vagy honlapunkon elolvassa a Csak Együtt Van Esély  szülői csoport kérdéseit, a bemutatott eseteket. Szívesen összefoglaljuk az Ön számára a CKP fórumain kifejtett véleményeket, vagy lehetővé tesszük a fejlesztőpedagógusokkal való találkozást.

A másik szakma, akiknek a véleményét nem szabadott volna figyelmen kívül hagyni, a „mezei” pedagógus: azok a tanárok, akik az értékelés alóli felmentés lehetőségének megszűnésével lehetőségeiket, erejüket, szaktudásukat meghaladó feladatot kapnak.

 

Budapest, 2017. június 8.

 

Juhász Ágnes

képzési információs tanácsadó

a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora

 

 

 

 

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.23.

Az elmúlt két hétben számos korábban megindult ügy folytatódott, de egyik sem zárult még le. Nem született megoldás a CEU dolgában, továbbra is nyomás alatt vannak a civilek. Folytatódik a tiltakozás az SNI és BTMN tanulókkal kapcsolatos törvénymódosítás miatt (sajtónyilatkozatot is kiadott és szakmai fórumot is szervezett ebben az ügyben a CKP). Lezajlottak a szakmai érettségik, amelyek – mint ez várható volt – számos problémát vetettek fel (a Tanítanék folyamatosan gyűjti a konkrét eseteket). Továbbra is számos gond merül fel a gyermek- és ifjúságvédelem, a tankönyvek és a felsőoktatás területén. Egyre erősebbek a közoktatás egészét, illetve az egyes részterületeket érintő szakmai kritika hangjai is.

 

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.23.” Tovább olvasása

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.04.

Az elmúlt hetekben különösen nagy visszhangot váltott ki egy törvénytervezet két kitétele. Az egyik szerint megszűnne az a lehetőség, hogy  a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő (BTM) diákok a nevelési tanácsadó javaslatára mentesülhessenek az osztályzás alól. A másik alapján az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyerekeket nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakból. A tervezet ellen tiltakozik a szakma, felemelik szavukat az érintett szülők. Az egyik érv a tervezet mellett, hogy kevés a gyógypedagógus.  Ha ez így van, akkor végképp érthetetlen, hogy miért csökken a gyógypedagógiára felvehetők keretszáma. Ez 2012-ben még 1300 volt, az idei évben csak 1090. Pedig lenne érdeklődés, hiszen több, mint ötszörös volt a túljelentkezés. „Így omlik a gyermekekre az Orbán rendszer” – írja a hvg.hu.

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.04.” Tovább olvasása

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017. 04. 20.

 

Az elmúlt két hétben még mindig számos hír jelent meg a CEU-ügyéről, ezért is folytatjuk a korábban elkezdett „naptárt”. Ennek az időszaknak a legkiemelkedőbb eseményei a civil tiltakozások, a tömegeket megmozgató tüntetések voltak. S ezek már nem csupán a CEU miatt szerveződtek, hanem a civil törvény módosítása ellen és a tanszabadság védelmében. Aktuálisan az oktatási kormányzat két tervezett intézkedése váltott ki felháborodást, és indít el várhatóan egy újabb tiltakozási hullámot: a kötelező középiskolai felvételi és a pedagógushiány ellensúlyozását célzó törvénymódosítás. 

“HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017. 04. 20.” Tovább olvasása